Sült József

Hely:
Kálvária temető
Felirat:

Sült József királyi tanácsos 1852-1921. Dr. Sült Lajos nyug. főszolgabíró 1879-1937.

Sült József szül. 1879. decz. 12. megh. 1880. nov. 18., Sült Leona szül. 1883. szept. 4. megh. 1884. jún. 27., Sült Margit szül. 1881.febr. 12. megh. 1892. febr. 19., Sült Ilona szül. 1882. jún. 9. megh. 1894. márcz. 31., id. Sült Józsefné szül. Gráf Juliánna 1825-1903, Sült József szül. 1822. jan. 22. megh. 1909. febr. 6.

Megjegyzés:

A Sült Család nyugvóhelyét nem találtuk, értékesítették, a megbontott síremlékre a temető egyik részében találtunk rá.

Sült József (1852 – Sárvár, 1921. szeptember 7.): királyi tanácsos, királyi közjegyző, Veszprém vármegye törvényhatóságának bizottsági tagja.

Több mint ötven éve hagyta el, mint kitűnő diák az esztergomi bencés gimnázium padjait, az ott szerzett ismereteket az egyetemen nem csupán száraz jogi stúdiumokkal gazdagította, de folytonos önképzés útján nagy — főképp történeti irányú — műveltségre tett szert. Mint jogász, alaposan képzett volt, amikor mint fiatal bíró a helybeli királyi járásbíróságnál működött, alkalma nyílott ezt a gyakorlatban is bebizonyítani. A puritán jellemével, előkelő, finom lényével elért közkedveltség is nagymértékben segíthették ahhoz, hogy a Zarka Dénes halálával megüresedett, s Pápa városon kívül két járás területére kiterjedő pápai közjegyzőségre kinevezték, amely tisztet több mint három évtizeden át köztisztelettől környezve látott el — a szó betű szerinti értelmében véve — nemes élete utolsó leheletéig.

Ezrek és tízezrek, akiknek vele hivatalos dolga volt, tudják és vallják, hogy nála becsületesebben, előzékenyebben, szebben közjegyzői állást senki nem láthatott el. Lett légyen szegény vagy gazdag, mágnás vagy zsellér földműves, aki hozzáfordult, ugyanoly részletességgel, soha türelméből ki nem fogyó jóindulattal kérdezte ki az illetőt ügyes-bajos dolga felől s intézte el az ügykörébe terjedő előterjesztett ügyét. Senki ő rá még soha panaszt nem hallott. Ki dicsekedhetett még vajon ily hallgatólagos dicsérettel?

Más az mégis, amiben főképp a régi — ma már kivesző — típushoz tartozandónak tartjuk. Teljes önzetlenséggel, minden egyéni érdektől függetlenül dolgozott a közérdekért. A város képviselőtestületének főképp a régebbi időben tevékeny tagja volt, a közgyűléseken gyakran hallatta szavát, súlya volt logikus fejtegetéseinek, a jogügyi bizottság elnökségének tekintélyes állását végig megtartotta. Szava volt a törvényhatóság ügyeinek intézésében. Két évtizeden át, mint a közigazgatási bizottság tagja, havonta kellett mennie Veszprémbe ülésre s ő ment fáradhatatlanul, díjazás nélkül s dolgozott — többet, mint legtöbben — ingyen a közért.

Irányító szerepe volt sokáig a város politikai életében. Akik nem tudják azt, hogy minden igaz magyar ember szíve tulajdonképen mindig 48-as volt, azok csodálkozva látták, hogy ő, a régi szabadelvű párt oszlopos tagja s elnöke, a koalíció idején a függetlenségi párt elnökségét vállalta. Legjobb hite szerint tette. Akkor úgy hittük, így boldogulunk. A császári hatalom erősebb volt, a koalíciós politikusok legtöbbje kelleténél gyengébb, A régi útra tért, vállalta s vitte, mint dr. Antal Géza pártelnöke, a munkapárt zászlóját diadalra, mindenkor megőrizve minden felekezeti, faji, egyéni elfogultságtól menten, egy Széchenyi, egy Kossuth, egy Deák szellemétől áthatott valódi magyar egyéniségét.

Hosszú volna részletezni további közéleti ténykedését. Kiemelkedik mégis ezek sorából az a tevékenység, amit hosszú éveken át a helybeli római katolikus hitközség elnöki minőségében kifejtett. Sokat buzgólkodott a tanszemélyzet ügyében, a tanulóknak atyai barátjuk, jóakaró támogatójuk volt, elnöksége alatt épült meg a hitközség alsóvárosi iskolája. Két évtizeden át elnöke volt a helybeli úri Kaszinónak s e tisztében is csak tiszteletet, becsülést szerzett. Közéleti érdemei elismeréséül majd húsz év előtt már királyi tanácsosságot kapott. Az ártatlan tréfálkozást, hogy „de azért a király nem kért tőle tanácsot", mosolyogva tűrte. Hej pedig, mondom én, többre mennének a királyok, ha a Sült Józsefektől, az önzetlen idelistáktól, a hazát eszményileg és magáért szeretőktől kérnének és kértek volna mindig tanácsokat!

Amilyen nemes volt közéleti szereplése, oly szép volt családi élete. Nejével, született Neugebauer Leonával 42 évig élt legboldogabb családi életet. Megtörten gyászolja most lelke más felét és siratják a jó apa halálát férfisorban levő s már szintén előkelő pozíciót betöltő fiai: dr. Sült Lajos pápai t. főszolgabíró, dr. Sült József ógyallai járásbíró és Sült Jenő, a komáromi földmíves-iskola tanára.

Forrás: Pápai Hírlap, XVIII. évf., 1921. 37. sz. - OSZK Gyászjelentések: Sült József, id. Sült József, id. Sült Józsefné, Sült Leona, Sült Margit, Sült Ilona.

 

Dr. Sült Lajos (1879 - Pápa, 1937. november 22.): főszolgabíró.

Pápai szolgabíró, majd 1930. október 1-től a zirci főszolgabírói hivatal vezetését vette át, melyet nyugdíjba vonulásáig töltött be.

Forrás: Pápai Hírlap, XXVII. évf., 1930. 40. sz. 2. p. - Pápai Hírlap, XXXIV. évf., 1937. 48. sz. 3. p. - OSZK Gyászjelentések.