Beschoner Alajos (Bessenyei Alajos)

Hely:
Alsóvárosi temető
Felirat:

Beschoner Katóka élt 2 napot, megh. l953. márc. 7. Drága halottat fed e sírhalom, kinek halottja nincs, nem tudja mi a fájdalom.

Beschoner Alajos, Nagy Ida.

Megjegyzés:

Beschoner Alajos (Győr, 1926. június 18. - Pápa, 2007. január 29.): magyar bajnok labdarúgó.

Technikás, rendkívül gyors és gólerős jobbszélsőként nagyon hamar felkeltette a szakemberek figyelmét, így nem volt véletlen a hazai sportsajtó megkülönböztetett érdeklődése, gyakori híradása Beschoner kitűnő játékáról. Az 1940-es, 50-es évek időszakában, amikor a magyar labdarúgás szinte fénykorát élte, s nemzetközileg a legnagyobb elismerés övezte, még inkább figyelmet érdemel, hogy ez időben egy vidéki játékos neve egyre gyakrabban szerepelt a sportlapok híradásaiban. A még ma is sokat emlegetett Beschoner - Vámos jobbszárny a Perutz csatársorában sok dunántúli (és budapesti) csapat védelmének okozott nemegyszer megoldhatatlan feladatot. Így vált szinte vezéregyéniségévé a csapatnak Lajos, s ért el a csapattal együtt szebbnél szebb sikereket, hozta lázba a ligeti stadion többezres, mindig hálás szurkolótáborát. 1946-ban előkészületi mérkőzésen 4-2-re verték magyar „B” válogatottat, később barátságos mérkőzésen hatot rúgtak az MTK-nak, a visszavágón hetet.

1947-ben meghívták a főiskolai válogatottba s lett résztvevője a párizsi főiskolai világbajnokságnak, ahol ötödik helyen végeztek. 1949-ben viszont már megnyerte a főiskolai világbajnokságot a magyar csapat, melynek szintén tagja volt Lajos, olyan játékosok társaságában, mint Lantos, Henni, Börzsei, Puskás, Kocsis, Lakat, Szilágyi I. többek között, nem is szólva a sikerkovácsról: Sebes Gusztávról. A nevek ismeretében mondhatnánk ezt a csapatot nagyválogatottnak is.

Még egy emlékezetes esemény fűződik nevéhez 1949-ben: magyar „B” válogatott lett, s az osztrákok elleni mérkőzésen Bécsben gólt fejelt a sógoroknak. 1950-ben jött egy kis kitérő, miután leigazolta őt a nagyhírű budapesti Honvéd. Ám fél szezon után szíve visszahúzta szeretett városába Pápára, családja és a régi játszótársak közé, hogy aztán megújuló lendülettel, új győzelmekkel, remek csapatként vigyék hírét városunknak.

1953-ban nagyon közel kerültek az NB I-es tagsághoz, de ez sajnos nem sikerült. Mindez azonban semmit nem von le annak a sikerekben gazdag sportpályafutásnak értékéből, amely mögött ott állt Beschoner Alajos legendás alakja. 

Beschoner Alajos sohasem változtatta meg a családnevét, csak sportpályafutása során kellett a Bessenyei nevet használnia.

Forrás: Pápa és Vidéke, V. évf., 2007. 5. sz. 7. p.