Bocsor István

Enyingi jobbágycsalád sarja. Pápán tanult 1819-től 1832-ig, a Pápai Református Főiskolán teológiai és jogi képesítést nyert, majd 1837-től tanított. Magyar nyelvű történelemórái a város közönségére is nagy hatást gyakoroltak. 1848-ban az enyingi kerület nemzetgyűlési képviselője.

A szabadságharc bukása után visszavonultan, tanári munkásságának élt. Alakját Kozma Andor: A karthágói harangok c. versében örökítette meg. Latin nyelvtana öt kiadást ért meg. Pápán az Alsóvárosi temetőben szép síremléke, a Széchenyi u. 10. sz. házon (ahol lakott) emléktáblája, a Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtárában mellszobra van. Radikalizmusáról tanúskodó Világtörténelem c. (1841.), előadásait tartalmazó és a Középkori történetek (1863–1864.) c. kézirata is ebben a gyűjteményben található. – A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik.

Művei: Rövid francia nyelvtudomány. 1–2. Köt. Pápa, 1839–1840. – Számvetési kézikönyv. Pápa, 1843. – Magyarország történelme, különös tekintettel a jogfejlődésre. 1–4. Köt. Pápa, 1861–1869.

Irodalom: ANTAL Gábor: ~ életrajza. 1882. – Emlék, ~ főiskolai tanár...pápai főisk.-ban eltöltött félszázados tanári működése...alkalmából. Pápa, 1882. – KISS Ernő: ~ emlékezete. = P. Ref. Főisk. Ért., 1908. – BALOGH Géza: ~ra emlékezve (1807–1885). = MPK.,.,, 1985. 3. sz. – A Pápai Református Gyűjtemény. (Szerk.: KÖVY Zsolt.) Pápa, 1987. – BEÖTHY Ottó: A hégeli tanok magyarországi történetéhez. (1818–1844.) = Pannon Panteon 7. (Összeáll.: KŐSZEGI Lajos. Társszerző.) Vp., 1992. – TUNGLI Gyula: Emlékezés ~. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 6. Vp., – KÖVY Zsolt: A pápai szellemiség. = ÚH.,. 1993. 6. sz. –TUNGLI Gyula: ~. = Bakony–balatoni kalendárium 1995. Vp., 1994.

Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.

Születési dátum
Születési hely
Enying
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Pápa
Foglalkozás
író, tanár
További képek