Farkasgyepű
Községi Könyvtár (Könyvtári, Információs és Közösségi Hely)
Könyvtár épülete
Farkasgyepű Községi Könyvtár
Farkasgyepű Községi Könyvtár
Farkasgyepű Községi Könyvtár
Farkasgyepű Községi Könyvtár
Elérhetőség

Postai cím: 8582 Farkasgyepű, Petőfi u. 42.

Telefon: 06-89/358-006 

E-mail: rudolf.langrudolf@gmail.com

Könyvtáros neve: Lang Rudolf

Weboldal: https://www.facebook.com/K%C3%B6zs%C3%A9gi-K%C3%B6nyvt%C3%A1r-Farkasgyep%C5%B1-106646941035144

Nyitva tartás

Kedd: 16.00-19.00

 

Keresés a katalógusban

Könyvtár szolgáltatásai
  • kölcsönzés
  • helybenhasználat
  • információszolgáltatás
  • helyismereti gyűjtemény
  • internethasználat
  • rendezvények
  • könyvtárközi kölcsönzés 
Előfizetett folyóiratok
Könyvajánló

Szívtipró bajnok

Ginger Scott: Szívtipró bajnok

A szomszédom volt, a legjobb barátom, az első szerelmem, és az első, aki összetörte a szívemet. Lucas Fuller feldúlta az életem. Azóta eltelt két év. Idősebbek lettünk, felnőttünk, még iskolát is váltottam, hogy elmúljon az általa okozott fájdalom. Hiába. Képtelen vagyok elfelejteni csodálatos kék szemét. Itt az ideje, hogy megtudjam az igazságot, vállaljam a kockázatot, és talán még az igaz szerelem is rám talál.

Könyvtár épülete
A község története

Farkasgyepű (németül Wirtshäusl) község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben található. A 83-as főút mentén, Pápától 21 km-re délkeletre fekszik.

A község nevét 1401-ben említette először oklevél. A település magyar nevének eredetére kétféle magyarázat is létezik. A név lehetséges, hogy az avar kori földvár sáncára, gyepűjére emlékeztet. Más magyarázat szerint sok farkas élt a Bakonyban, ezek veszélyt jelentettek a lakókra és az átutazókra is. A legenda szerint égő szalmakévékkel kergették el a farkasokat.  

A terület a késő-bronzkorban is lakott volt. Régészek nemcsak sírokat, hanem a település nyomait is kutatták. A honfoglalást követően Farkasgyepű erdőispánság része volt, Hölgykő központtal. (Hölgykő egykori település, a mai Csehbánya és Városlőd között lenne megtalálható.) Később Farkasgyepű 1555-től 1945-ig a veszprémi püspökség tulajdonában volt. A püspökség 1753-ban építtetett egy csárdát az országút mentén, hogy a megpihenni vágyó utasokat és lovaikat ellássa élelemmel. A bakonyi betyárok kedvelt mulatóhelyévé vált.  A mulató épülete 1960-ban leégett, de azóta felújították, lakóházként használták. Mára sajnos nem maradt fenn, a fő út és a Hunyadi utca sarkán állna. A falu német nevét is a csárda után kapta, ami sváb nyelven kiskocsmát jelent. (Wirtsheisel -  Wirtshäusl).

Szintén 1753-ban kapta az engedélyt Németbánya egy üveghuta megnyitására. A három évvel később megnyíló üzem munkásainak egy része Farkasgyepűn telepedett le. A gyár 1785-ös bezárása után a lakók elvándoroltak Farkasgyepűről. Csak a XIX. század elején telepített le németek családokat a püspökség.

Az 1785-ös összeíráskor Farkasgyepű még nem önálló település, csak egy Városlődhöz tartozó puszta. 1807-től Jákóhoz tartozott (ma Bakonyjákó). 1828-ban írták össze Farkasgyepűt önálló településként.

A németbányai központú erdőgazdaság vonzotta a munkaerőt. A növekvő lakosságszám miatt 1825 körül megnyílt a település első temetője, Farkasgyepű 1863-ban hivatalosan is község lett, majd 1872-től 1977-ig iskola is működött a településen. A lakók kivándorlását megakadályozták: erdőirtással területet kaptak gabonatermesztésre. 1909-ben épült a falu temploma neogótikus stílusban. Három évvel később emlékkeresztet állítottak a faluban. A falu fejlődése az I. világháború kitörésekor átmenetileg megtorpant.

Már a XX. század elején felismerték, milyen kiváló gyógyhatása van Farkasgyepű levegőjének. 1928-ban Vass József népjóléti miniszter anyagi támogatásával valósult meg a gyermekszanatórium megépítése. A területet Rott Nándor veszprémi katolikus püspök adományozta a Gyermekvédő Ligának. 1929-ben nyílt meg az intézmény, a pavilonszerű épületekben a nyári szünetben 500 tüdőbeteg gyermek tölthetett el 2 hetet. Az őszi-téli hideg hónapokban fűtött pavilonokban gondoztak 50 gyermeket. A II. világháború idején a berendezést és felszereléseket Balatonalmádiba szállították, ahol később megsemmisültek. Az épületekben katonákat szállásoltak el, ezért azok megrongálódtak.

A II. világháború és a kitelepítések jelentős károkat okoztak a faluban. A lakosság 30%-kal csökkent. A háborús károkat gyorsan helyrehozták, ismét működni kezdett a Tüdőgyógyintézet, megvalósult a falu villamosítása. Erdőgazdaság és gyümölcsös segítette a lakók megélhetését. Az 1960-as, 70-es években a városokban lakótelepek épültek, üzemek, bányák nyitottak, Farkasgyepűről is megkezdődött a lakosság városokba való elvándorlása. Az 1970-es években felfedezett iharkúti bauxitbánya sok ember megélhetését biztosította, megérte Farkasgyepűre költözni, dolgozni. 1990-re azonban kimerültek a bauxitbánya tartalékai, bezárása miatt rengetegen elköltöztek a faluból. Azóta megállt az elvándorlás, 2015-ben 355 főt számoltak a faluban.

 

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

 

- a Sarlós Boldogasszony római katolikus templomot 1909-ben építették. Hornig Károly veszprémi püspök, egyben a falu földesura építtette. Belső falain láthatóak az I. és II. világháború hősi halottainak emléktáblája.

- az erdészház kőből és látszó téglákból épült, a falu központjában található, a templom mellett. A Veszprémi Püspökség építtette 1890-ben. 2017-es felújítása során törekedtek rá, hogy megőrizzék eredeti külsejét. Ma a Bakonyerdő Zrt. használja az épületet.

- az egykori iskola épületét is Hornig Károly építtette a XX. század elején. A templommal szemben található. Ma iskola- és falumúzeumot láthatunk benne.

- a falu természeti értékei: Csurgó-kút vízesés, Köves-patak, Pisztrángos-tó, kijelölt turistautak az erdőben.

 

Forrás:

Farkasgyepű Településképi Arculati Kézikönyv:

http://www.farkasgyepu.hu/files/TAK/Farkasgyepu_TAK_MUNKAKoZI1_CSoKK.pdf

Farkasgyepű története:

https://schwaben.hu/telepulesek/farkasgyepu

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.

Eseménynaptár

Szó és Kép Színpad előadása (2023)

Mesteri Balázs: Cseppben a világ fotókiállítás (2023)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Könyvtár története

Legjelentősebb beruházásának az új Faluház felépítését tekinthetjük, ahol a Teleház és Könyvtár mellett helyet foglal az Önkormányzat, az orvosi rendelő, a Távbeszélő Múzeum (2010-ben kezdte meg működését), illetve egy nagyterem galériával. A Teleház és Könyvtár 2003-ban kezdte meg működését, amikor a könyvtár csatlakozott a veszprémi könyvtári ellátáshoz. E művelődési központ azóta folyamatosan fejlődött: 2004-ben a Teleház Szövetség rendes tagja lett, különböző pályázatokon fejlesztette informatikai gépparkját, folyamatosan bővült könyvállománya.