Kup
Községi Könyvtár (Könyvtári, Információs és Közösségi Hely)
Könyvtár épülete
Kup Községi Könyvtár
Kup Községi Könyvtár
Kup Községi Könyvtár
Kup Községi Könyvtár
Elérhetőség

Postai cím: 8595 Kup, Fő u. 90.

Telefon: 06-89-351-020

E-mail: isti@mail.geksz.hu 

Könyvtáros neve: Varga István

Nyitva tartás

2022. november 1-jétől 2023. március 31-ig a nyitvatartás:

kéthetente hétfő: 17.00-20.00

Keresés a katalógusban

Könyvtár szolgáltatásai
  • kölcsönzés
  • helybenhasználat
  • információszolgáltatás
  • helyismereti gyűjtemény
  • internethasználat
  • rendezvények
  • könyvtárközi kölcsönzés  
Előfizetett folyóiratok
Könyvajánló

A vidéki templom titkai

 

Tracy Rees: A vidéki templom titkai

"Talán ez mentette meg az életem..." - Gwen szeme megakadt a régi vendégkönyvben lévő sietős macskakaparáson. És máris a bájos Hopley-t övező rejtély kellős közepén találta magát...
Egy családi tragédia következtében Gwen Stanley összetört szívvel magára marad. Nincs kihez fordulnia, így Mary nagynénje hopley-i házába menekül, az angol vidék egy távoli szegletébe. A szélfútta mezőket járva a múltba réved, és életében most először elveszettnek érzi magát.
Egészen addig, míg be nem lép a falu szélén található bájos, ám elhagyatott templomba, ahol egy könyvre bukkan, tele a helybéliek titkaival, és nekilát, hogy kibogozza a rejtélyt, ami a zárt kis közösség központi alakjait érinti.

Amikor Gwen belebotlik a helyi, jóképű művészbe, Jarvisbe, azonnal megérzi a köztük lévő vonzalmat. Megosztja a férfival a könyvet és a titkokat, és együtt próbálják felkutatni az asszonyt, aki kulcs lehet a rejtélyhez, és segíthet megmenteni a kis templomot.
Gwen lassan beleszeret Javisbe, de időközben felfedez valamit a férfi múltjában. Tényleg bízhat benne? És a könyvbeli rejtély közelebb hozza őket egymáshoz, vagy összetöri Gwen meggyötört szívét?

Könyvtár épülete
A község története

Kup Pápától 11 km-re délre, a Bittva patak völgyében fekszik. 1240-ben említik írásban először „Cuph” néven.

Kup területén a legkorábbi emberi megtelepedés nyomai az újkőkorból származnak. Az itt folyó ásatások megállapították, hogy az újkőkori telep lakói kiterjedt kapcsolatot tartottak fenn az egykorú települések lakóival, amint azt a helyben feldolgozott teveli tűzkő régészeti elterjedése is mutat. Bár a lelőhelyen talált kőeszközök nyersanyagának döntő többsége a környező bakonyi bányahelyekről származik, a kőanyag tanúsága szerint távolabbi régiókkal is kereskedtek A tűzkő (kovakő) a mészkőben létrejött gumókban és lencsékben előforduló, nagyon kemény anyag, mely ütésre szikrázik. A telep lakói ezekről a gumókról, melyet magkőnek neveznek, ütéssel választották le a késként használt pengéket, állatbőrök megtisztítására szolgáló vakarókat, hasított fába és csontba foglalt sarlókat. Az itteni műhelyben készült még csiszolt véső és balta is. Ezt az időszakot követően a község területe folyamatosan lakott. Régészeti leletek ismertek az újkőkort követően a bronzkorból, a római korból, a népvándorlás korából és a honfoglalás időszakából is. A falu első okleveles említése 1240-ből származik. Ez az adat már valószínűleg ennél régebben létező falura utal, melynek élete, a történelem hányattatásai ellenére, azóta is folyamatos.

 Kup első ismert birtokosa Szapolyai István, Mátyás király kiváló hadvezére. A XVI. században az Enyingi Török család birtokába került, ekkortájt a pápai uradalom egyik legnépesebb települése, majd a török miatt lakatlanná vált. A török kiűzése után az országos folyamatok, események csak néhányszor gyakoroltak maradandó hatást a falu életére. Az 1700-as évektől 1849-ig eltelt idő egy egységnek tekinthető: folytatódik a hűbéri rendszer, megerősödik a nagybirtok. Ebbe illeszkedik be Kup is, az Esterházy birtok kis pontjaként. Az 1721-es vallásügyi vizsgálat jegyzőkönyve szerint a falu döntő része református, s a falu közepén álló templomot is a reformátusok építették. 1749-ben az Esterházyak, földesúri jogukkal élve, visszavették a templomot a protestánsoktól. A földesúr engedélyével a reformátusok 1811-ben építették fel új templomukat az utcával párhuzamosan. A templomnagyobbításra és a toronyépítésre 1842-ben került sor. A kupi református egyház 1817-ben önállósodott. Ennek az év végén kezdte meg itt, 1833-ig tartó lelkipásztori szolgálatait Édes Gergely (1763-1847) költő, református lelkész. 1837-ben a település katolikus temploma összedőléssel fenyegetett, így a hívek Esterházy Miklós földesúrhoz fordultak, aki hozzájárult a templomépítéshez. A késő klasszicista stílusban épült templomot 1840. augusztus 16-án szentelték fel. A Szent György mártírt ábrázoló, vászon oltárkép 1847-ben készült. Egy 1771-ből származó összeírás szerint katolikus iskola 1744 óta, református pedig 1765-től működött a faluban. A „Téglaház” négysípú téglaégetőjével, szárítószíneivel, a téglások lakhelyeivel, a katolikus templomtól északra helyezkedett el. Állítólag 1723-ból származó téglát is találtak, ami ebben a téglaégetőben készült. 1807-ből származó adatok szerint főleg téglát, kevesebb cserepet és járólapot készítettek itt. A XIX. század közepén három molnár, két takács és egy kovács foglalkozott kézművességgel. Kupon a földművelés és állattenyésztés mellett szőlőtermesztéssel is foglalkoztak, s különösen fontos szerepet töltött be a falu életében a környező erdő. Az 1848-as szabadságharc eseményei Kupot is érintették. Helybéliek is részt vettek, a Nóráp székhellyel felállított a 39. számú nemzetőrség katonái között, és kivették részüket a hazafiúi adakozásban is.  Az 1930-as években Lehoczky Lajos katolikus tanító, az iskolai és kiterjedt kultúrmunka mellet széleskörű társadalmi tevékenységet is folytatott. Átvette a Kupi Hitelszövetkezet vezetését, vállalta a tejszövetkezet irányítását és a szomszédos falvak gazdáival összefogva, létrehozta a Pápa és Vidéke Bor- és Gyümölcsszeszfőzde Szövetkezetet. Az 1968-ban üzembehelyezett alumínium-, majd vasöntöde negyven éven keresztül fontos szerepet töltött be a falu életében.

 

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

 

- a falu közepén, egy kis dombon áll a Szent György római katolikus templom, építési ideje 1842.

- a református templomot 1811-ben építették.

- a falu központjától északra a honvédség elzárt területe található. Itt van a Magyar Honvédség 54. Veszprém Radarezred 11-es számú Radarszázada.

- a XX. század elején épült a falu első emeletes háza, ez katolikus iskolaként működött.

- a falutól délre, a Jónás majorban látható a 2008-ban bezárt Ferro Öntöde. Az ipartelep azóta elhagyatottan áll.  

 

Forrás:

A falutörténet nagyrészt ismeretlen forrásból készült.

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.

Petrik Iván: A pápai járás településeinek első említései. Pápa, 2016.

Eseménynaptár

Mesteri Balázs: Cseppben a világ fotókiállítás (2023)

Víg Balázs mesemondó interaktív előadása (2023)

Szarvaskör Egyesület kézműves foglalkozás (2023)

 

 

 

 

 

 

 

Könyvtár története

A könyvtár 2008 óta a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár mozgókönyvtárához tartozik. 2010. júniusáig a község óvodájában működött, majd később egy felújított helyiségben kapott helyet. Új bútorok és eszközök kerültek a könyvtárba a község önkormányzatának jóvoltából.  Új dokumentumokat a Jókai Könyvtár biztosította ezután is. A könyvtár heti 2 nap, összesen 6 órában várja olvasóit.