Marcaltő község Veszprém megyében a pápai kistérségben található. A Rába és a Marcal folyó között fekszik a megyehatáron, Pápától 16 km-re északnyugatra. 727 főt számláló település.

Első okleveles említése 1251-ből származik, „Morczolthw” néven. Neve arra utal, hogy a Marcal itt ömlött a Rábába. A jó talajviszonyok és kedvező természeti adottságok miatt a terület kiválóan alkalmas volt letelepedésre. A lakók földművelésből és állattenyésztésből éltek.

A falu négy vármegye: Győr, Sopron, Vas és Veszprém találkozásánál feküdt. 1402-ben hetivásár tartására kapott jogot. A török korban a falu elnéptelenedett, csak a török kiűzése után népesedett be újra. 1718-ban németek jönnek a Győrbe átköltöztetett lakók helyére.

A birtok először a Marcaltőyeké, majd az Amadé család tulajdona. 1902-től 1945-ig Esterházy Sándoré és fiaié volt a terület.

Marcaltó az Amadé családnak köszönhetően központi uradalmi helyzetbe került, még kastélyt is építtettek ide. A fejlődő település a XVIII. századtól a XIX. század közepéig mezővárosi rangot viselt. Árvízveszélynek volt kitéve a falu, vízelvezető árkokkal védekeztek ellene. A lakók legelőt és halászati lehetőséget bérelhettek földesuruktól. Eladó árucikkeket a győri és a pápai piacon értékesíthettek. A könnyűipar fejlődését bizonyítja, hogy 1828-ban már tíz iparos dolgozott a faluban. A győri püspökségnek fizettek tizedet a dolgozók. A község fél évszázad alatt elmagyarosodott, pedig előtte németeknek vallották magukat. A lakosság katolikus, 1772-től önálló anyaegyházuk van.

Már a középkor óta működtetett vízimalmot a Tapolca patak. 1950-ben államosították, majd 1962-ben le is bontották a malomépületet.

A Marcaltőhöz tartozó Ihász-puszta híressé vált, itt vívták az 1849-es szabadságharc egyik csatáját. 1849. június 27-én a magyar honvédség Kmety György tábornok vezetésével hősies küzdelemben megállították a Marcaltő bevételére induló, túlerőben levő osztrák csapatokat. Ez volt a szabadságharc egyetlen Veszprém megyei csatája. Ihász a marcaltői központtól 6 km-re található.   

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

- az ihászi csata emlékműve Ihászon.

- Kmety György nevét márványtábla őrzi a róla elnevezett általános iskola falán.

- a marcaltői kastély mára sajnos nem maradt fenn. A XVIII. század elején építette az Amadé család, a falu mai fő terének helyén állt.  1849-ben itt szállásolták el Kmety György honvédő magyar katonáinak egy részét. A XX. század elején gróf Esterházy Sándor tulajdonába került. A kastély túléle a II. világháborút. 1965-ben bontották le, mert állítólag életveszélyesen rossz állapotban volt.

- Nepomuki Szent János római katolikus templom

- Nepomuki Szent János szobra

-  a Fő téri parkban emlékmű őrzi az I. és II. világháború áldozatainak nevét. A katonaszobor Vajda János pápai kőfaragó műalkotása.

- megyehatárkő az önkormányzat épülete előtt. Eredeti helye a Marcal partja volt, jelképezve, hogy az 1792-ben befejezett Marcal folyó szabályozása összefogta Vas, Veszprém, Győr, és Sopron vármegyét.

- római katolikus temető védett síremlékei.

Forrás:

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.

Marcaltő településképi Arculati Kézikönyv:

https://www.marcalto.hu/images/marcalto/arculati-kezikonyv/Marcalto-Tel…

Petrik Iván: A pápai járás településeinek első említései. Pápa, 2016.