A középkori Teszér a mai helyén lehetett. 1292-ig királynéi birtok. 1332-ben többek között az Ugod várához tartozó Teszér határjárását is elrendelik. 1410-ben Thezer néven említik, 1626-ban Fenywfe Teszér formájában jelenik meg az okiratokban. 1488-ban 37,- Ft adójával a megye nagyobb helységei közé tartozott. Az ugodi uradalom falva volt. Az ugodi birtoktestet a Vázsonykői (nagyvázsonyi) Horváth család kihalása után, a 17. században az Esterházy család szerezte meg. Teszér már a század végén a pápai latifundium része lett és az maradt később is. Mivel közel állt a pápai végházhoz, török és német egyaránt pusztította. A török időkben lakossága változó, többször pusztaként említik. 1786-ban nem érte el a lakosság száma az 1488. évi létszámot. 1696-ban a helységnek öt malma volt. 1828-ban 18 a teszéri molnárok száma, egész évben dolgoznak. Iparosainak 78%-a egész évben dolgozik, ami fejlett kézművességre vall. Az 1950-es évekig a környékbeli vizeken 24 (!) malom működött, amelyek az államosítást követően fokozatosan elvesztették gazdasági szerepükét, így magukra maradva fokozatosan elpusztultak. A községhez tartozik Zsörk. Zsörk falut először 1249-ben említik, ekkor a karakói várjobbágyok kezén volt. A legközelebb 1332-ben említett falu a középkorban egy nemesi birtokos családé, akiknek jobbágyai 1488-ban hét forint állami adót fizettek. A török megjelenésével, már 1531. előtt végleg elnéptelenedett. A puszta a 18. században a gr. Esterházy család pápai uradalmának része lett és szőlővel telepítik, a szomszédos falvak gazdái művelik. 1828-ban önálló határral bíró szőlőhegy-prédiumnak nevezik, mely teljesen nemesi jogú föld. A település 1950-ig a pápai járás nagyközsége; 1950 és 1969 között önálló tanács működött. 2007-ig önálló község, 2007-től ismét körjegyzőségi székhely, társközsége Bakonytamási.