Várkesző
Községi Könyvtár (Könyvtári, Információs és Közösségi Hely)
Könyvtár épülete
Várkesző Községi Könyvtár
Várkesző Községi Könyvtár
Várkesző Községi Könyvtár
Várkesző Községi Könyvtár
Elérhetőség

Postai cím: 8523 Várkesző, Kossuth u. 36.

Telefon: 06- 89/347-076 

E-mail: fdezsone@gmail.com

Könyvtáros neve: Ferencz Dezsőné

 

Nyitva tartás

2022. október 15-től visszavonásig zárva tart. Telefonos bejelentkezés útján elérhető a könyvtár és kölcsönzésre is van lehetőség.

Keresés a katalógusban

Könyvtár szolgáltatásai
  • kölcsönzés
  • helybenhasználat
  • információszolgáltatás
  • helyismereti gyűjtemény
  • internethasználat
  • rendezvények
  • könyvtárközi kölcsönzés   
Előfizetett folyóiratok
Könyvajánló

A másik gyermek

Charlotte Link: A másik gyermek

"Éreztem, hogy ez a csend nem az üresség csendje. Hanem az iszonyat, a rettegés csendje. A gonosz csendje." Egy balul végződő eljegyzési vacsora után az egyik vendéget, az idős Fionát holtan találják egy magányos farm közelében egy hasadékban. Valaki brutálisan összeverte és a sorsára hagyta. A scarborough-i rendőrségtől kiérkező nyomozónak azonnal feltűnik, hogy az elkövetés módja hasonlóságokat mutat egy hónapokkal korábbi, mind ez idáig megoldatlan üggyel. Csakhogy ott egy fiatal diáklány volt az áldozat. Vajon sorozatgyilkos tevékenykedne az eddig békés tengerparti kisvárosban? Vagy két különálló esetről van szó? És mi köze lehet mindehhez a Fiona múltjában rejlő titoknak? A másik gyermekben a bestsellerszerző Charlotte Link érdekfeszítően ötvözi a gyilkosságot, a főszereplői sivár életének a bemutatását és a sötét családi titkokat.

 

Könyvtár épülete
A község története

A település Pápától 20 km-re északnyugatra fekszik a Rába-folyó árterében. A Pápa-Csorna vasútvonal Rábahíd megállója 2 km-re van. Hídja a Rábán jelentős közúti és vasúti átkelőhely. 1954-ben csatolták Veszprém megyéhez.

Várkesző területén már az őskorban is éltek emberek.  A települést írásban először 1251-ben említik „Kezwi” néven. A XV. század közepe óta több néven is említik az oklevelek: Waryobogyakezew-nek, Simonkezew-nek, Waraskeszeu-nak, Várjobbágykeszőnek. Első hivatalos említése 1361-ből ismert: Waryobaggakezu. Egyes forrásmunkák szerint Váraljakesző néven is ismert volt. Előnevét a Rába folyó partján épült vízivárról kapta, amelynek földbástyaszerű kiemelkedését ma is látni lehet. Már az őskorban is lakott hely volt. A vízivárat körülfogta a Rába vize, természetes védővonalat vonva a vár köré. A keszői püspökségi vár már az Árpádok korában a Rába egyik védőpontja volt. Utónevét többféleképpen értelmezik. Valószínű, hogy a Keszi=Kesző törzsnévből ered. Legnagyobb birtokosa mindvégig a győri püspökség volt, a település várát is ők építették a XII. század végén. 1398-ban Szőlősi János volt a keszői várnagy. 1403-ban Zsigmond király csapatai szerezték meg a király ellen lázadó Hédervári János győri püspöktől. Nemsokkal később azonban a püspök visszaszerezte a várat. 1441-ben I. Ulászló foglalta el a keszői várat, parancsnokául Zletényi Brúnó lengyel lovagot nevezi ki. A vár vezetői 1449-ig lengyel származású kapitányok voltak, ekkor került vissza Salánki Ágoston püspök tulajdonába. 1560-ban a vár a győri püspökség tulajdonában volt, a törökök elleni védekezés miatt királyi őrség lakta. A XVII. században Széchenyi György püspök erősítette meg a várat, ennek eredményeként még a kuruc korban is állt. 1795-ben a püspökség leromboltatta a várat, köveit széthordták, más építkezéseknél használták fel. Ma már csak romok és egy emléktábla őrzi az emlékét.

Lakosságának többsége 1930-ban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A köves altalajú szántókon gabonaféléket és burgonyát termeltek. Határában 124 hold erdőt is birtokolt a győri püspökség. Körjegyzősége Egyházaskeszőn volt. A háború előtt lakosainak száma 442 fő, 1960-ban 476, 1970-ben 376 fő volt. 2015-ben 149 főre csökkent a lakossága. A falu lakói magyar anyanyelvűek, többségében katolikus vallásúak. A munkaerő felét a győri, a pápai és a veszprémi üzemek foglalkoztatták, másik fele a termelőszövetkezetben dolgozott. A XX. század elején Vas megye celldömölki járásához tartozott, majd 1954-ben Veszprém megyéhez csatolták.

A Marcal és a Rába folyónak köszönhetően a község kedvelt üdülőhellyé vált. Nyáron strandolási, horgászási lehetőség várja a környéken élőket.

 

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

 

- a Kossuth utcában található Szűz Mária római katolikus templomot 1900-ban építették Zalka János püspök és híveinek, valamint Amerikába kivándorolt várkeszőiek adományaiból. A II. világháborúban tornya ledőlt, a mennyezeti boltív beszakadt. Hívek adományaiból építették újjá.

- a templommal szemben, egy családi ház előtt áll az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve. 1940-ben emelték, egy turulmadaras oszlopra vésték az I. világháború áldozatainak nevét. 1988-ban erre rögzítették a II. világháború áldozatainak nevét őrző márványtáblát is.  

- a keszői vár romjai, és a vár emlékét őrző tábla a Rába folyó mentén látható.

- a falu szélén Millenniumi emlékpark található.

- keresztek az út mentén.

 

Forrás:

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.

Petrik Iván: A pápai járás településeinek első említései. Pápa, 2016.

Várkesző község honlapja:

https://www.varkeszo.hu/index.php/varkeszo/varkeszo-tortenete

Várkesző Településképi Arculati Kézikönyv:

https://www.varkeszo.hu/images/vakeszo/arculatkepi-kezikonyv/Varkeszo-T…

Eseménynaptár

Mesteri Balázs: Cseppben a világ fotókiállítás (2023)

Zanzafix Társulat mesejáték (2023)

Szarvaskör Egyesület Gyógyfüvekről előadás (2023)

Könyvtár története

A várkeszői könyvtár jelenleg a falu közepén a Polgármesteri Hivatal és az Idősek Otthona között található. A helység 20 m2 területű. Már 50 éve működik a könyvtár. 2008-tól csatlakozott a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár mozgókönyvtári rendszeréhez. Ettől az évtől Ferencz Dezsőné vezeti a könyvtárat. A könyvtár heti 2 nap, összesen 6 órában várja olvasóit.