Kreizer József

Hely:
Alsóvárosi temető
Felirat:

Kreizer Erzsébet 1883-1915. VII. 28.

Kreizer Mihályné 1913-2004. Nyugodjon békében.

Megjegyzés:

A zöldnövényzet elburjánzott, csak részben találhatók fejfák. Kreizer család sírkertje.

Forrás: ifjú Hermann István: A pápai temetők története. Pápa, 1995. 79. p.

 

id. Kreizer József: a pápai cserépkályha készítő üzem tulajdonosa.

Kreizer József 1842. március 5-én született Pápán, ahol kitanulta a fazekas mesterséget. A katolikus, német fazekassegéd 1863-ban szabadult. Városunk csempegyártó üzemét Pfiff János alapította 1842-ben, tőle vette meg a Kreizer család 1872-ben. Fejlesztette, modernizálta, működtette az első pápai minta majolika, cserépkályha és különlegességek gyárát amely a Széchenyi és Zöldfa-utca sarkán volt. Kreizer-mûhely kályhája  országos kiállításon  -mely most a veszprémi Vörös kápolna sekrestyéjében áll- aranyérmet nyert. Forrás szerint elhunyt 84 éves korában 1926. január 9-én.

Forrás: MTA Kisebbségkutató Kreizer József 1022. p. - Mayer János: A cserépkályhás mesterség kialakulása, és a pápai kályhás iparosok. - Pápai Hírlap, XXIII. évf., 1926. 3. sz. 2-3. p. - Pápai Hírlap, XXVII. évf., 1930. 27. sz. 5. p. - Pápai Néplap, IV. évf., 1948. 23. sz. 4. p.

 

ifj. Kreizer József: cserépkályhás.

1907-től haláláig ő vezette a cserépkályha gyárat. 1908-ban a „Fluxura” szabadalmaztatott kályhabetét feltalálója. 1943-ban magas egyházi kitüntetést kapott mint az új plébánia templomatyját és jóltevőjét XII. Pius pápa a „Pro Ecclesia et Pontifice” érdemrend aranykeresztjével tüntette ki. Forrás szerint elhunyt életének 71. évében 1950. január 17-én.

Forrás: Pápai Hírlap, V. évf., 1908. 39. sz. 6. p. - Pápa és Vidéke, 40. évf., 1943. 26. sz. 3. p. - OSZK Gyászjelentések.

 

Kreizer Erzsébet: tanítónő.

Az ég is könnyezett, mikor f. év július hó 28.-án az igaz részvét őszinte könnyeitől elhomályosodott bánatos szemmel tekintettünk a hófehér ravatalra, mely egy ifjú, szép, jó és nemesszívű, mívelt hajadonnak a holttestét zárta magába. Még aki nem ismerte is a korán elhunytat, a mérhetetlen fájdalom által megtört kesergő szülők, testvérek és rokonok látásán is megindulhatott. És aki ismerte ? Aki tudta, hogy az alig 31 évet élt tanítónő, míg hivatalának élhetett, mintaképe volt a kötelességtudásnak és lelkiismeretességnek, szinte egyedülálló példája a kimerülésig fáradhatatlan buzgalomnak, aki ismerte pedagógiai szaktudását, nyájas, lebilincselő modorát, végtelen kedvességét, aki tudta, hogy a gyógyíthatatlan kórnak már rég kiszemelt áldozata, az a ravatalt nem nézhette anélkül, hogy szíve el ne szorult volna. Hát így kell elpusztulniok legjobbjainknak is? Hol keressenek és találjanak vigaszt a bánatos szülők, testvérek és rokonok, mikor még a távolabb állók is vigasztalhatatlanoknak érzik magukat? Tán az általános részvétben, mely a haláleset hírére és a temetés órájában oly impozáns módon megnyilvánult ? Ez ugyan enyhítheti a fájdalmat, de meg nem szüntetheti. De majd a jó Isten, ki belát a szívekbe, meg fogja tudni vigasztalni mindazokat, kiket e haláleset mélyen megszomorított. Örökítsük meg, hogy Tekenyén, Olaszfalun és Sümegcsehiben működött, mint tanítónő és gyógyíthatatlan betegsége miatt nemrég nyugdíjba ment. Korai halálát id. Kreizer József, pápai tekintélyes kályhagyár tulajdonos és neje Rácz Mária, mint szülők, továbbá Kreizer Anna, József és Mária, mint testvérek gyászolják. Legközelebbi rokonai között van Rácz Ferenc, t. kanonok, dabronyi esperes, Ács János, dabronyi tanító és neje és mások. A temetés óriási részvét és fényes egyházi gyászpompa kifejtése mellett fenttjelzett napon du. 5 órakor ment végbe, az alsóvárosi sírkertben helyezték örök nyugalomra.

Forrás: Pápa és Vidéke, 10. évf., 31. sz. 3-4. p.