Erdélyi Sándorné

Hely:
Alsóvárosi temető
Felirat:

Nagy Kálmánné szül. Tóth Ilona 1876-1939, Erdélyi Sándorné 1912-1986.

Heitler László 1937-2016, Heitler Lászlóné Erdélyi Ilona 1939-1988.

Nagy István 1825-1906, Nagy Kálmán evang. lelkész 1869-1953.

Én vagyok a Feltámadás és az Élet, aki bennem hisz, ha meghal is él.

János Evangéliuma 11:25.

Megjegyzés:

Erdélyi Sándorné Nagy Ilona (Budapest, 1912 - Pápa, 1986): tanítónő.

1933-ban Pápán, a Református Nőnevelő Intézet Tanítónőképzőjében szerzett oklevelet. 1940-ben kapott állást a Csanád megyei Pitvaros község Állami Elemi Iskolájában. 1941-ben saját kérésére Pápára helyezték, a Kertvárosi Állami Elemi Iskolába, ahol nyugdíjazásáig (1968) tanított főként elsősöket.

Forrás: Pápai Pedagógus Lexikon. Főszerkesztő: Tungli Gyula. Pápa, 1997.

 

Heitler László (Pápa, 1937. január 24. – Budapest, 2016. június 09.): festőművész, művészeti író.

Tanulmányok: 1956 – Pápai Tanítóképző. (Tanára Cziráki Lajos.) 1952-től a Pápai Képzőművészeti Szabadiskolában A. Tóth Sándortól tanult mintegy másfél évtizedig. 1963 – pécsi Tanárképző Főiskola. (Tanára Kelle Sándor.)

Élete: 1994-ig szülővárosában rajztanár, a város kiállításainak szervezője, rendezője, propagátora.

Társadalom, közélet: „Indulásakor első mestere (Cziráki) hatása alatt festette széles horizontú emberekkel benépesített tájait, csendéleteit, portréit. Az elbeszélő jelleg lassan elmaradt képeiről, felváltotta stilizált, rejtett szerkezetű, a síkba terített formákba, de a látvány elevenségét is őrző építkezés. Motívumait szülőföldje – a Bakony és a Balaton vidék – vakolathímes házai, faragott székei, kő- és pléh Krisztusai, kovácsoltvas rácsai közül válogatva alakította ki konstruktív formarendszerű festészetét, melyben a megváltozó – eltűnő dunántúli létforma jelzéseként három évtizede szürrealisztikus elemek is megjelennek.” (Kortárs Művészeti Lexikon)

Egyéni kiállítások: Pápa, Győr, Sopron, Veszprém, Balatonfüred, Keszthely, Budapest, Esztergom, Szentes, Hódmezővásárhely és más városok, valamint Bécs, Bludenz, Feldbach (Staden, Wunsiedel) múzeumaiban, galériáiban voltak. A hatvanas évektől a Veszprém megyei, a balatoni, a szegedi, a debreceni nyári tárlatok, a hatvani portré- és tájképbiennálék, a dunántúli és vásárhelyi tárlatok, a Magyar Képzőművészek Szövetsége országos tárlatai és más szemlék gyakori résztvevője. Alkotásai megtalálhatók: a Magyar Nemzeti Galéria, a Laczkó Dezső Múzeum, a Xantus János Múzeum, a Tornyai János Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményében. Gr. Batthyány Lajost ábrázoló domborműve a pápai mezőgazdasági szakközépiskolában és Vorau várkastélyában, Gr. Esterházy Károly domborműve a pulai templomban és a pápai Esterházy Kórházban. Számos figyelmet keltő kiállítást rendezett Pápán a Városi, majd a Somogyi Galériában 2000.

Díjak, kitüntetések: tizenháromszor részesült pályázati és kiállítási nívódíjban. Elnyerte a Szakszervezetek Országos Tanácsa (1986), az Országépítő Alapítvány (1989) és az Eötvös Alapítvány (1990) ösztöndíját. 1998 – Veszprém Megyéért arany. 1998 – Pápa Város Díszoklevele.

Művek: Beck Ö. Fülöp. Bp., 1969. – Vedres Márk. Bp., 1973. – Goldman György. Bp., 1975. – Németh Mihály. Bp., 1977. – Pásztor János. Bp., 1981. – Marton László. Bp., 1985. – Vágfalvi Ottó. Veszprém, – Kör. (A Pápai Képzőművészeti Szabadiskola munkásságáról.)

Cikkek, tanulmányok: több száz képzőművészeti tanulmánya, kritikája jelent könyvekben, folyóiratokban, hírlapokban.

Irodalom: A. Tóth Sándor.: ~ képei Pápán. = Életünk. 1967. 3. sz. – László Gyula.: Katalógus bevezető. Pápa, 1973. – Bencze Lajos.: Katalógus bevezető. Csepel G., 1980. – TATAY Sándor.: Barokk fehérben. = Napló, 1977. máj. 7. – Szíj Béla.: Érzékletes műelemzések. = Műhely. 1987. 1. sz. – Pogány Ö. Gábor.: A szülőföld szellemében. = Művészet, 1987. 1. sz. – Salamon Nándor.: ~ festő. = Áram, 1988. 11. sz.

Forrás: Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerkesztő: Varga Béla. Veszprém, 2001.

 

Heitler Lászlóné Erdélyi Ilona (Gecse, 1939 - Pápa, 1988): általános iskolai matematika-fizika szakos tanár.

Pedagógus családból származott. Pápán, az Állami Tanítóképzőben érettségizett (1957) és képesítőzött (1958). Ezt megelőzően pedagógiából országos tanulmányi versenyt nyert (1956). Gyakorló évét az I.sz. Általános Iskola úrdombi tagiskolájában töltötte. Egy évig a Jókai, majd két éven át a Zalka Máté Általános Iskolában dolgozott. 1961-ben a kertvárosi iskolába helyezték, ahol 1988-ig, betegsége kezdetéig teljesített szolgálatot. Tanári oklevelet 1965-ben kapott a pécsi főiskolán. Különösen a bábjáték irányítását végezte sikeresen a diákok körében. 1989 óta volt iskolája róla elnevezett matematikai versenyt rendez évente a város és környéke tanulói számára.

Forrás: Pápai Pedagógus Lexikon. Főszerkesztő: Tungli Gyula. Pápa, 1997.

 

Nagy Kálmán: gecsei evangélikus lelkész.

Forrás: Pápai Hírlap, XXXVI. évf., 1939. 5. sz. 3. p.

Pápai Hírlap, XXXVII. évf., 1940. 19. sz. 2. p.