Szülei: Entzbruder János tanító, Visy Vilma.
A jó zenei tehetségű fiú Sárváron, majd Szentgotthárdon tanult. 1913-ban Pápán tanítói oklevelet szerzett. Sárváron tanítani kezdett a főhercegi katolikus iskolában. A háború kitörése után bevonult. 1916-ban orosz fogságba esett. Mint vörösgárdista részt vett az intervenció és az ellenforradalmi erők elleni harcokban, majd — agitátorképző iskola elvégzése után — 1918 nyarán hazatért. Mint a soproni Nemzeti Tanács és Katonatanács vezetőségi tagja részt vett az 1918. októberi polgári demokratikus forradalomban, 1918. december elején megszervezte a helyi kommunista mozgalmat, 1919. március 22-én pedig a soproni Munkásdirektórium tagja, valamint Sopron város és vármegye katonai biztosa lett. A Tanácsköztársaság megdöntése után letartóztatták, s a feldbachi tiszti különítmény tagjai kivégezték Tücsökmajornál.
Irodalom: Bors András: Entzbruder Dezső életregénye (Soproni Szle, 1960. 1. sz.); Gerse János —Rácz János: Entzbruder Dezső élete (Vasi Szle, 1965. 1. sz.).
Forrás: Magyar életrajzi lexikon 1. kötet, A-K. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967.