Családja gazdálkodással foglalkozott, ő a kilencedik gyermek volt a sorban. A dabronyi iskola után a pápai református gimnázium diákja lett, itt is érettségizett. 1938-ban a győri Öregtemplomban szentelte fel evangélikus lelkésszé a kari püspök a teológia elvégzése után Kezdő lelkész Kezdetben pedagógusként dolgozott tanítónő nővére mellett, mert nem volt szabad lelkészi állás. Későbbi szolgálati helyei: Nagytarcsai Népfőiskola és Gyülekezet majd Vadosfára és Uraiújfalura került esperesek mellé. Szilsárkányi évek 1945 novemberében hívták meg a Szilsárkány-Sopronnémeti evangélikus gyülekezet élére. Ekkoriban a 600 fős gyülekezeti létszám jelentősnek minősült, azonban az évtizedek során ez a szám nagyon lecsökkent. Szolgálatának kezdeti éveiben az évenkénti evangelizációs hetekre is nagy érdeklődés mutatkozott. Gyakran hívott vendéglelkészeket, a közös istentiszteletek komoly gyülekezetmegtartó erővel bírtak. A gyülekezet szavazta meg a templom megrepedt harangjának újraöntését. Később ugyanígy a gyülekezet támogatásával sikerült felújítani a Türelmi Rendelet idején épült templomot. Ekkor kapott új tetőt, villamosították az orgonát, megnagyobbították a sekrestyét. Lelkészi évei alatt kapott új külsőt a parókia és a sopronnémeti torony is felújításra került. Ferenczy Vilmos 36 évig szolgálta a szilsárkányi evangélikus egyházközség tagjait. Nem kellett politikai akadályoztatástól tartania, végezhette a hitoktatást (egy év kivételével). A szilsárkányi származású Hegedűs András – a korszak miniszterelnöke – családja is járatták gyerekeiket hittanóráira. 1982 januárjától vonult nyugállományba orvosi javaslatra, ettől kezdve Győrben élt. 2001. február 27-én hunyt el Győrben. Forrás: Ferenczy Vilmosné: Ferenczy Vilmos 1913-2001.In.: Evangélikus élet, 2001. ápr. 8.
Forrás: Moson megyei életrajzi lexikon. Szerkesztő. Kimlei Péter, Tuba László. Mosonmagyaróvár, 2006.