Származás, gyerekkor Papp Vendel ősei több generáción át hajdúk voltak. Bizonyíthatóan jó szellemi adottságokkal rendelkeztek a család tagjai. 1900-ban született Kapuváron. Édesapja kőművesmester volt, a város nagy építkezésein dolgozott. /pl. a Szent Anna templom felújítása/ Tanulmányai Elemi iskoláit a kapuvári Katolikus Elemi Fiúiskolában végezte, jó tanulmányi eredményei miatt ösztöndíjjal kezdhette a középiskolát a tatai Kegyesrendi Gimnáziumban, majd folytatta Győrben. 1917-ben középiskolai évek utána a Stubnyafürdői Tanítóképzőben tanult tovább ösztöndíjasként. Itt is kiváló bizonyítványt szerzett, majd a terület Szlovákiához való csatolása miatt a Pápai Tanítóképzőben folytatta tanulmányait, ahol kiemelkedően tanult, ezért többnyire tandíjmentes volt. Osztályképesítő vizsgáját 1921. május 21-én , a befejező-képesítő vizsgákat pedig 1921. június 30-án tette le. Teljesítménye osztálytársai között kiemelkedő volt, minden tantárgyból kitűnő minősítést szerzett. A tanítóképző befejezése után 1922. jan. 18-1923. aug. 1-ig katonai szolgálatot teljesített a honvéd gyalogezrednél, majd 1925-ben kántori oklevelet szerzett a Győri Tanítóképző Intézetben. Pedagógiai munkája, kántori tevékenysége Tanítói pályáját egykori elemi iskolájában kezdte 1923-ban. Lelkesen, alapos felkészültséggel látott munkának, osztályvezető lett, több éven át tantestületi jegyző. Következetes, körültekintő munkáját példásra minősítették az évzáró jelentésekben a tanfelügyelők. 1926-tól kántortanítóként dolgozott Fertőszentmiklóson. Egyre jobban bedolgozta magát a népművelői tevékenységbe. Színjátszókört vezetett, előadásokat tartott, nagyon népszerű volt a faluban. Kapuvár Egy évvel később Kapuváron pályázta meg és nyerte el a kántortanítói állást. Így ismét visszakerült régi iskolájába, ahol először kántortanítóként, később, 1940-től iskolaigazgatóként tevékenykedett. Munkájára következetesség, igényesség volt jellemző, korszerű tanítási módszereket alkalmazva. Az oktatáson kívül ugyanolyan lényegesnek tartotta a fiatalok nevelésének, szellemiségének alakítását is. Sokoldalúságát bizonyítják társadalmi megbízatásai, mint népművelő, tűzoltóparancsnok, légó csoportparancsnok, hangyaszövetkezeti felügyelőbizottsági tag, közellátási bizottsági elnök, OKH igazgató. Igazgatói működése alatt nőtt a könyvtári állomány, bővült a segélyezett tanulók köre. Pedagógusi tevékenysége mellett a kántori tisztég is a szívügye volt. Remekül játszott a templomi orgonán, mély hangjával betöltötte a nagytemplomot. Fontosnak tartotta a közös éneklés közösség teremtő erejét, nagyobb ünnepeken az általa vezetett felnőtt karral lépett fel. A világháborús időszak az iskola életébe is beleszólt. 1944-ben a német parancsnokság költözött az épületbe, majd hadikórház és légó pinceként is funkcionált. A háború után A katolikus iskolák az államosítás áldozatául estek, Papp Vendel is harcolt az önálló működésért, de 1948-ban elvették ezt. Az ekkor összevont fiú és leányiskola élére Papp Vendelt nevezték ki. Kántori, egyházi iskolai múltja mellett azonban a rendszer ellenségének számított. A lejártató kampányt már nem élhette meg, 1949 májusában meghalt. Emlékezete A katolikus iskola utolsó igazgatójaként, az utolsó kapuvári kántortanítóként sokan őrzik emlékét a városban. Halála után ereklyeként őrizte a család a kedvenc harmóniumát, majd miután megalakult 1992-ben Kapuváron a Páli Szent Vince Katolikus Általános iskola, itt helyezték el kiállításra. Forrás: Kallós Károlyné: Papp Vendel : 1900-1948 : az utolsó kántortanító Kapuvárott. In: Sok fény maradt utánuk. Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében. Hungaro-Dalton Pedagógiai Innovációs Egyesület, Győr, 2009. p.120-129. Külső forrás: http://www.pali-kapuvar.sulinet.hu/index1.html
Forrás: Moson megyei életrajzi lexikon. Szerkesztő. Kimlei Péter, Tuba László. Mosonmagyaróvár, 2006.