Szülei: Horváth Mihály, Burján Erzsébet.
Tanulmányait 1821-ben Pápán kezdte s ugyanott 1833-ban be is végezte; ekkor Csajágra ment akadémiai rektornak. 1836. május 17.-én letette a lelkészi vizsgát a mezőföldi egyházmegyében; itt Szikszai János esperes vette magához segédlelkésznek. 1837-ben Székesfehérvárra neveztetett ki adminisztrátornak; 1838-ban a kiskeszi egyház választotta meg rendes lelkészének. 1852. március 9.-én a lepsényi egyház hívta meg papjának. Az egyházmegyének 1846-1859-ig cenzora, 1859-1861-ig pénztárnoka volt és 1861-től mint esperes működött. E mellett az egyházkerület majd minden fontosabb ügyben őt bízta meg küldöttségben, vagy mint előadót, jelentéstétellel. A Debrecenben 1881. október 31-től november 24-ig tartott zsinatra a dunántúli kerület képviselőnek választotta. — Munkái: 1. Halotti tanítás, melyet néhai tiszt. Kálmán Ádám szilas-balhási volt református lelkész végtisztességtétele alkalmával 1856. decz. 22. elmondott. Pápa, 1857. (Gyászhangok cz. füzetben.) — 2. Egyházi törvénykönyv, mely a Komjáthiban készült öt osztályú kánonokat és a dunántúli helv. hitv. ev. egyházkerület szabályrendeleteit foglalja magában. U. ott, 1867. — ü. Imák, fohászok és függelék az ev. ref. népiskolák használatára. Kiadta a mezőföldi egyházmegye. . (Több kiadás, a 2. Székesfejérvár, év n. Függelékül: Illemszabályok és Életiskola.) Uj M. Athenás 182. 1. — Domény József, Zsinati Emlékkönyv. Székesfehérvár, 1882.
138. 1. — Petrik Bibliogr. — Irodalomtörténeti Közlemények 18-)2. 359.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IV. Gyalai-Hyrtl. Budapest, 1896.