Rhédi Károly 1906-1962, neje Molnár Lujza 1906-1982. „Óh Jézusom, ha minden elmúlt, Vezess haza”
Mógor József 1926-2003, neje Rhédi Lujza 1931-20.
Rhédi Károly (Pápa, 1906. január 22. – Pápa, 1962. október 14.): könyvkötőmester.
Apja Rhédi Sebestyén helybeli kályhásmester, anyja Lukácsi Etelka, egy erdész leánya.
Felesége Molnár Lujza, kivel Pápán 1928-ban kötött házasságot.
Lakásuk Pápa-Kishegyen az ún. Bodánczki-féle ház volt. Az elemi iskola után iparostanonc lett 1920-1924 között a Református Főiskolai Nyomdához kapcsolódó, Kis Tivadar vezette könyvkötészetben a Fő u. 21. sz. alatt, ahol mestere Szedlacsek Gyula volt. Kis Tivadar alkalmazottjaként dolgozott kb. 1930-ig, majd a „molinó-gyárban" betanított szövőmunkásként kereste kenyerét, de napi munkája után még gyakran be-bejárt a Keresztény Nemzeti Nyomda Vállalat RT-hez, a „barátok" Csáky utcai nyomdájába, hogy a szakmai gyakorlatból ne essék ki. E kézi szedéssel, de modern gyorssajtóval hetilapot és folyóiratot is produkáló kis nyomdának tulajdonosa 1935-től a Szent Ferenc Rend pápai rendháza." A következő néhány évben Rhédi az Alföldön talált szakalkalmazást; egy szarvasi nyomdában dolgozott könyvkötőként. Takarékoskodva készült a jövőre. 1930-ban Pápán megnősült, lányuk 1931-ben született. Végre 1936-ban önállósíthatta magát szülővárosában, mint független kisiparos. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara előtt tett mestervizsgát.
A szarvasi évek keresetének megtakarításából vásárolta meg 1936-ban az akkoriban már betegeskedő, 60 éves Mayer István könyvkötőtől annak szerszámkészletét. Kéziszerszámokat, aranyozó betűkészletet és egy táblaaranyozó, kliséző présgéppel. Nagy lendülettel, ambícióval telve látott munkához, hogy a nyár végére Pápán megrendezni tervezett regionális kiállításon kellő színvonalon mutatkozzék be a szakma helyi képviselői és a város közönsége előtt. Az Állami Tanítóképző Veszprémi úti épületének első emeleti folyósóján az északi szárnyban helyezték el a nyomdász- (és mechanikai) ipar kiállítói között a könyvkötőket. Rhédi egy zöld egészbőrkötésű, aranyozott-festett táblájú szignált fényképalbummal pályázott, amellyel - lánya visszaemlékezése szerint - díjat is nyert. Az albumkötés díszítésmódja közvetlenül a tanonckori mintaadó Kis Tivadar műhelyének hatását mutatja. A kiállításról a korabeli sajtó csak a Református Főiskolai Nyomda kötészetét, ill. név szerint csupán Szily Károly könyvkötőmestert említette, Rhédit nem.
Rhédi Károly iparengedélyét végül 1939. október 1-én adták ki. A Kossuth u. 20. sz. ház egyik belső, udvari helyiségében kezdte meg önálló iparos-kereskedői életét. Hely hiányában egyelőre társbérlőként, együtt dolgozott id. Pénzes Gyula nyomdásszal. Ez a könyvkötészet a Pénzesnyomda kebelében 1940-ig létezett. 1940-ben lehetősége nyílott a Petőfi utcában, a mai Áruház helyén fennállt egykori saroképületben önálló műhelyt nyitni. Harmadik műhelye már a Fő téren volt, a 21. (20.) számú házban, üzleti szempontból is kiváló helyen, mely (Drach Márton nyomdász helyisége) utolsó műhelye egyben üzlete volt 1962. októberben bekövetkezett haláláig.
Forrás: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. Koncz Pál: Két XX. századi pápai könyvkötőmesterről 171-173. p.
