Polgár György esperes plébános 1913-1991.
Polgár György (Pápa, 1913. október 9. – Pápa, 1991. február 18. ): c. esperes, nyug. pókaszepetki plébános, aranymisés áldozópap.
Szülei Polgár György csizmadia és Németh Ilona.
Gimnáziumot szülőhelyén járt, 1931-ben érettségizett. A premontrei rend növendéke Csornán 1931-34-ig, Budapesten a Norbertinumban 1934-36-ig. A rendet elhagyta és a veszprémi szeminárium növendéke 1937-39-ig. Pappá szentelte Angelo Rotta c. érsek, pápai nuncius Budapesten az Egyetemi templomban 1939. június 18-án. Káplán Káptalantótin 1939. augusztus 5-től, Csurgón 1941. szeptembertől, tanulmányi felügyelő Veszprémben a Dávid Árvaházban 1943. júliustól. Katonai szolgálatban 1943. októbertől 1946. áprilisig (Bajorországban 1945. márciustól 1946. áprilisig). Káplán Tüskevárott 1946. október 3-tól, Káptalanfán 1947. január 1-től, Siófokon 1951-től, Nyárádon 1953-tól, Nagykanizsán a Szent József plébánián 1954. június 10-től, Lesencetomajon 1956-tól, Zircen 1957-től, plébánoshelyettes Pókaszepetken 1958-tól, a kapornaki kerület helyettes esperese 1959-től, ker. esperese 1969. július 9-től 1988-ig.
Forrás: Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950). München 1987. 850. p. - – Elfeledett örökségünk – Pápa rejtett kincse: a KÁLVÁRIA. Szerző: Takács Annamária. 2019.
