1834. szeptember 16.-án lépett a Szent Benedek-rendbe; Pannonhalmán végezte a teológiát és 1842. január 25.-én misés pappá szentelték fel. 1841-től 1842-ig hitszónok volt Pannonhalmán, 1842-1847-ben tanár a pápai gimnáziumban, 1847-1849-ben a tihanyi plébánia adminisztrátora s az apátság könyvtárnoka, 1849-1854-ben tanár Komáromban, 1854-1858-ban Esztergomban, 1858-1864-ben ismét Pápán, 1864-1866-ban a bakonybéli plébánia adminisztrátora, 1866-1870-ben ugyanaz Ravazdon, 1870-1874-ben lelkiatya Dömölkön, 1874-től fogva pedig ugyanott másodházfőnök. Meghalt 1885-ben. — Cikkei a komáromi gymnasium Értesítőiében (1853. Szózat végvizsgálat napján); az esztergomi gymnasium Értesítőjében 1858. (Erzabtei Martinsberg). Scriptores S. Benedicti. Vindobonae, 1880. 338. 1. — Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei írók. Bpest, 1888. 163. 1.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. X. Ótócska-Popea. Budapest, 1905.