Pereszlényi János

Hont megyei földműves szülőktől született; korán árvaságra jutva, az alsóbb négy gimnáziumi osztályt szülőhelyén magánúton Kovács Sebestyén József ref. lelkész, ki később ipa lett, felügyelete alatt végezte; a felsőbb osztályokra Pápára ment, hol tanulmányait 1846-tól 1855-ig kitűnő sikerrel fejezte be. Mint VII. és VIII. osztályos tanuló tevékeny szerepet vitt a főiskolai önképzőkörben, melynek, mint teológus elnöke is lett. Egyik pályázatán : A magyar néphez című ódájáért Vörösmarty M., mint bíráló, neki ítélte a pályadíjat. 185o-ben mint akadémiai hitoktató a császári (Komárom megye) ref. elemi iskolába küldetett ki, hol három évig működött. 1858-ban papi vizsgát tett és Nagy Mihály püspök által fel is szenteltetett. Segédlelkészi működését Tatán kezdette s őt kérték fel 1859. december 8.-án a Kazinczy-ünnepély vezérszónokául (Ki volt Kazinczy Ferenc ?) és ugyanekkor szavalta el: Kazinczy Ferenc szelleméhez írt ódáját. (Mind a kettő megjelent; Kazinczy Ferencz emléke. Komárom, 1859. c. munkában). Nyolc hónapi segéd lelkészkedése után Ászár (Komárom megye) ref. hitközsége választotta meg rendes lelkészének. 1861-ben a mocsai (Komárom megye) gyülekezet választotta lelkészének, mely hivatalát 1862-ben foglalta el. Tíz és fél évi lelkészkedése alatt Mocsa gyülekezete szép templomot építtetett. Szabad ideje alatt a szépirodalom és egyháztörténeti irodalommal foglalkozott. A Pesti Naplónak rendes levelezője volt. Nevezetes dogmatikai vitát folytatott Ballagi Mórral a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban. 1872-ben választotta meg a győri ev. ref. egyház egyhangúlag lelkészévé, mely hivatalát 1873. március 9.-én foglalta el. Győri lelkipásztorsága alatt pendítette meg azt a nemes eszmét, hogy a korhadt állapotban levő templom helyett a mai kor kívánalmainak megfelelő új templom építtessék; hívei közül sokan adakoztak ezen célra, ő maga is fizetéséből száz forintot felajánlott. 1877-től haláláig a győri tanítóképző ev. ref. vallású növendékeinek hitoktatója volt. 1885-1888-ban a pápai főiskola igazgató-tanácsának egyik tagjául választotta meg a dunántúli egyházkerület.  — «Ezrekre megy politikai, szépirodalmi, egyházi dolgozatainak száma», írja életrajzírója. Cikkei a Vasárnapi Újságban (1862. P. J. jegy alatt), 1 »74-ben a Győri Közlönyben, a Komáromi Lapokban, és a Szabad Polgárban (1874—76. politikai s társadalmi cikkek); a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1876—77., 1879., 1881.), 1878-ban a Karika Antal szerk. alatt megindult Győri Lapoknak főmunkatársa s egy ideig szerkesztője volt (1879. 52. Pázmándi Horváth Endre, 65. sz. 1849. aug. 13) és a Pápai Lapokban (1878.). — 1885-ben indította meg a Dunántúli Protestáns Közlönyt és három évig szerkesztette. Számos költeménye is jelent meg a, hírlapok tárcáiban ; ő írta egyebek közt: «Száll a madár messzi, messzi, sebes szárnya viszi, viszi» és «Elhervadt már a gyöngyvirág» c. ismert népdalokat. — Munkái: 1. Kazinczy Ferenc emléke Tatán. Komárom, 1859. — 2. Egyházi emlékbeszéd Kálvin János háromszázados emlékünnepén a mocsai ev. ref. sz. gyülekezet templomában 1864. május 29. elmondott. U. ott, 1864. — 3. Emlékbeszéd Deák Ferenc gyászünnepélyén 1876. febr. 13. a nagygyőri ref. gyülekezet templomában. Győr, 1876. — 4. Kovács Pál 50 éves írói jubileumára 1877. dec. 8. U. ott, 1877. — Kéziratban 400 darab halotti beszéd és ima, Eszmék élete s Nők állása a társadalomban c. nagyobb munkák.
Új M. Athenas 321. 1. — Petrik Könyvészete. — Kiszlingstein Könyvészete. — Győri Ellenőr 1894. 5. sz. — Vasárnapi Újság 1894.4. sz.(Nekr.) — Győri állami tanítóképző-intézet Értesítője 1895. 34- 1. — Pallas Nagy Lexikona XIII. 932. 1.

Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. X. Ótócska-Popea. Budapest, 1905.

Születési dátum
Születési hely
Ipolypásztó (Szlovákia)
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Győr
Foglalkozás
református lelkész, újságíró, lapszerkesztő