Szülei: Pollák Ármin, Wagner Janka.
Nős, felesége Vértes Malvina.
Tanulmányait Pápán az ev. ref. kollégiumban, a budapesti és bécsi egyetemen végezte. 1879-ben lett ügyvéd és Budapesten folytat ügyvédi gyakorlatot. 1896. december 16.-án a budapesti ügyvédi kamara ügyészévé választotta, majd az Országos Ügyvédszövetség alapítója és elnöke lett. 1902-ben az igazságügyminisztérium megbízásából elkészítette az ügyvédi rendtartás tervezetét. 1913-ban udvari tanácsosi címet kapott. — Még jogász korában írt német folyóiratokba novellákat; hazatérve a Pester Lloydnak, a Neues Pester Journalnak és a Budapester Journalnak volt, munkatársa, vezér- és tárcacikkírója. Már mint ügyvéd tért vissza a magyar irodalomhoz; első cikke Homo álnév alatt a Nemzetben jelent meg, azóta teljesen a magyar irodalomnak él. Vezércikkei a Magyar Hírlapban, utóbb a Pesti Hírlapban láttak napvilágot (P.) jegy alatt; közben moralphilosophiai cikkeket, beszélyeket, tanulmányokat írt az Egyetértés, A Hét, M. Szalon, Egyenlőség, M. Hírlap és P. Hírlap című lapokba. Az orvosoknak 1892. brassói vándorgyűlésén: A siker természetrajza, az 1894. pesti gyűlésén : Természettudomány és politika című tanulmányokat olvasott fel. — Munkái: 1. Sibilla Rómában. Írta Flamma. Budapest, 1894. — 2. Erősek és gyengék. A jogrend fizikája. Társadalom-bölcseleti tanulmány. U. ott, 1902. (Ism. Budapesti Napló 70., P. Hírlap 141. sz.). Ország- Világ 1S92. 13. SZ. arck.. 1900. 11. Sz. arck. — M. Könyvészet 1902. — Pallas Nagy Lexikona XVIII. (2. kiadás) 470. 1.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. X. Ótócska-Popea. Budapest, 1905. - Magyar életrajzi lexikon 2. kötet, L-Z. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1982.