Pólya Dávid evangélikus ref. lelkész és Péter(i) Erzsébet fia. A gimnáziumi tanfolyamot Pápán, a bölcseletet Nagykőrösön, a jogot és hittant 1850-ben Pápán végezte. Közben az 1848—49-es szabadságharcban mint honvéd küzdött. 1851-ben az egyházkerület megválasztotta a Pápán újonnan szervezett gimnáziumhoz a történelem és latin irodalom rendes tanárának és itt működött 1856-ig; e tanév végével a kecskeméti ref. főgimnázium történelmi s hellén irodalmi tanszékére nyert meghívást, ugyanitt rövid időn életfogytiglani igazgató lett. 1860-ban visszaállíttatván a jogi tanfolyam, a kecskeméti egyháztanács a kerület jóváhagyásával jogtanárnak választotta, egyszersmind a gimnázium igazgatását is újból reábízta. Vágyai azonban a politikai élet felé vonzották s 1861-ben hazatért megyéjébe. A rövid alkotmányos korszak elnyomása után a társadalmi téren mint a lévai casino-egyesület igazgatója s mint a barsi gazdasági egylet titkára igyekezett a közszellemet fejleszteni. Schmerling bukása után részt vett a kezdődő politikai mozgalmakban. A megye polgárai megbízásából felterjesztést írt az akkori főkancellár Majláth Györgyhöz a gyűlölt Majthényi Auguszt báró elmozdítása iránt és e felterjesztést Bécsbe vivő négyes küldöttség tagja s vezetője volt. A Majláth-Sennyei kormány alatt Bars megye főjegyzőjévé neveztetett ki; de a kinevezés nem férvén meg alkotmányos érzületével, azt el nem fogadta. A megyék restaurációja után 1867. április 27.-én egyhangúlag főjegyzővé, 1871-ben szintén egyhangúlag alispánnak, 1872-ben a lévai kerület országgyűlési képviselővé, a közigazgatási bizottság tagjává, 1878-ban újra Bars megye alispánjává választatott meg. 1864-től fogva a barsi ev. ref. egyházmegye világi főjegyzője volt. Jegyzői tollának másodszori fölvétele alkalmával az egyházmegyében, 100—100 forint alapítványt tett a lelkészi s tanítói gyámoldára. Cikkei, megyei beszédei az egykorú politikai lapokban; országgyűlési beszédei a Naplókban vannak ; a kecskeméti ev. ref. nagygymnasium Programmjában (1857—59. A kecskeméti ref. főiskola történetének rövid vázlata). — Arcképe: Kőnyomat L. Appelrathtól 1873. (a Hajnal-Albumban). Hajnal. Szerk. Sarkady István. Bpest, 1873. 122. 1. arczk. — Sz. Kiss Károly, Monográfiái vázlatok. Pápa, 1879. 61. 1. — Cikkei, megyei beszédei az egykorú politikai lapokban; országgyűlési beszédei a Naplókban vannak ; a kecskeméti ev. ref. nagygymnasium Programmjában (1857—59. A kecskeméti ref. főiskola történetének rövid vázlata). — Arcképe: Kőnyomat L. Appelrathtól 1873. (a Hajnal-Albumban). Hajnal. Szerk. Sarkady István. Bpest, 1873. 122. 1. arczk. — Sz. Kiss Károly, Monográfiái vázlatok. Pápa, 1879. 61. 1. — Bars 1882. 27. SZ. (Garami). — Kiss Ernő, A pápai ev. ref. főiskola története. Pápa, 1896. 339. 1. alispán,1871- 1872 , tíz hónapig 1877-1880 Az 1880. év február 12-ike gyászt hozott a vármegyére. Meghalt Pólya József alispán. Temetésénél jelen volt Bars vármegye közönsége. Sírja fölött Máriássy István főjegyző mondott búcsuzó beszédet. A vármegye törvényhatósági bizottsága február 21-én parentálta el a vármegyének ezt a nagy tehetséggel és szívjósággal megáldott, rokonszenves fiát, ki oly fényes pályát futott meg, ki 1867-től 1872-ig a vármegyének jeles tollú főjegyzője, 1872-ben alispánja, 1872-től 1875-ig a lévai választókerület országgyűlési képviselője, 1875-től 1878-ig a vármegye bizottságának egyik vezéralakja, 1878-tól haláláig a vármegye alispánja volt. A közgyűlés jegyzőkönyvének külön lapján fejezi ki emlékezete iránti tiszteletét és háláját. Ugyanez a közgyűlés emlékszik meg három volt alispánjának: Lipovniczky Vilmosnak, Rudnyánszky Flóriánnak és Simonyi Simonnak elhunytáról, kik rövid időközökben egymás után tértek nehéz küzdés után az örök békességbe. A közgyűlés az alispánválasztó közgyűlést márczius 11-ik napjára tűzi ki.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. X. Ótócska-Popea. Budapest, 1905. - Pesti Hírlap, 1880. 2. évf. 44. sz. p. 5.