Szülei: Schor Ármin tanár, Grünfeld Jozefa (Jozefina).
Nős, felesége Kohn Janka.
Gyermekei:
Pápán végezte középiskolai tanulmányait. 1900-tól bölcsészhallgató volt Budapesten. Az izraelita polgári fiúiskolában tanított két évig. 1906-tól 1919-ig pedig a beregszászi főgimnázium tanára volt.A matematika- fizika szaktárgyain kívül egymásután még öt tárgyra szerez képesítést az egyetemen. Mennyiségtant, természettant, rajzoló geometriát, továbbá bölcseletet, magyar és német nyelvet, szépírást, rendkívüli tantárgyként pedig francia nyelvet és gyorsírást tanított. Tanárelnöke volt a Markovics gyorsírókörnek. Gyorsírást is tanított. . A német, angol, francia irodalom és szakirodalom terra cognita volt előtte. Az Ung-Bereg megyei Tanári Kör titkára; a Beregmegyei Hitelbank-felügyelő bizottságának elnöke; az Országos Magyar Gyorsíróegyesület és a Gyorsírástudományi Társulat választmányi tagja.1913-tól titkára volt a beregszászi Pro libertate szabadkőműves páholynak, 1915-től pedig páholyszónokká választották. 1916-tól jelentették meg a páholy nevét viselő közlönyüket, aminek ő lett a szerkesztője. A lap írói általában álnevet használtak vagy aláírás nélkül közölték a cikkeiket, egyedüll a szerkesztő: Schor Ernő jelölte meg a nevét. Több cikk szerepel “Frater Ernestus” aláírással. Feltehető, hogy ezeket is Schor Ernő írta.Az ország összeomlása után a csehek Illavára hurcolták, tanártársaival együtt bebörtönözték, hónapokig fogva tartották, majd megfosztották állásától. Privát tanítással foglalkozik, hogy családját eltarthassa, de ezt se tűrik a csehek, kiutasítják és haza jön Csonka-Magyarországra. De mivel a létszámcsökkentés miatt tanári beosztást nem kapott, nyugalomba vonult és egy budapesti nagy ipar- vállalatnál angol—német—francia levelező állást vállalt. — Cikke a Pápai Lapokban (1901. 34. sz. Reviczky Gyuláról). — Munkája: Ünnepi beszéd. A pápai ev. ref. főiskolai gyorsírókörnek Kapossy Luczián dr. tanárelnök tíz éves működése emlékére tartott díszgyűlésén elmondta. Győr, 1900. - Előadást tartott a Pápai Önképző Leányegyesületben a feminizmusról; a Beregmegyei Általános Tanítóegyesületben A tudós nőkről címmel; az Ung-Bereg megyei Tanári Körben A tankönyvekről, A tanári körök feladata, Lehet-e szó a tanulók túlterheléséről (ez utóbbi megjelent a Tanáregyesületi Közlönyben), a Bereg-megyei Közművelődési Egyesületben Kultúra és civilizáció, továbbá'Középiskolai reformtörekvések címmel.
A Bereg c. hetilap főmunkatársa - vezércikkeket írt; a Beregmegyei Tanügy munkatársa - pedagógiai cikkeket közölt; cikket jelentetett meg Az Írás című
gyorsírási szakfolyóiratban; megírta a Pápai Önképző Leányegyesület 25 éves történetét (1912/13.); tanulmányai jelentek meg a gimnázium értesítőjében: A mechanika tanításánál felhasználható történelmi adatok (1907/08.), A nagyközönség és a pedagógia (1909/10.).
A pápai ev. ref. főiskola Értesítője 1900. 82. lap és a m. D. múzeumi könyvtár példányáról.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XII. Saád-Steinensis. Budapest, 1908. - Blau Henrik: A Pápai Aut. Orth. Izr. Hitközségi államilag segélyezett Polgári Fiúiskola és a vele kapcsolatos egyéves Fiúkereskedelmi Szaktanfolyam értesítője az 1927-1928. tanévről. Pápa, 1927. - Szegedi Gyorsíró, 1927. 23. évf. 1. sz. p. 1-2. - A beregszászi magyar gimnázium története : 1864-1989. Szerk. Benda István, Dr. Orosz László. Budapest, 1990. p. 105. - Honismeret 1994. 22. évf. 5. sz. p. 63-64.