1920-ig Berger Jób József néven ismert. Győrben érettségizett, a teológiát Pannonhalmán végezte. A bencés rend tagjaként 1922-ben Budapesten doktorált. Pápán tanított, majd Pannonhalmán főiskolai tanár, levéltáros. Győrben házfőnökként és tanárként is dolgozott.
Tagja volt a Pannonhalmi Szemle szerkesztőbizottságának. Fő érdeklődési köre az irodalomtörténet, a magyar nőírók munkássága, az esztétika és a művészettörténet. 1935 után az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága, 1939-től a Szent István Akadémia tagja. Műgyűjteményében jó művek sorakoztak. Önéletírása Életem, sorsom címmel a Hazánk c. folyóiratban, 1993-ban és 1994-ben jelent meg. A győri bencés templomban nyugszik.
Művei: A magyar irodalom története. 1–2. Köt. Bp., 1929., 1930. – Nem vagy már kislány! A mai lány életútja. Komárom, 1932. – Kaffka Margit, Pannonhalma, 1934. – Gulácsy Irén regényei. Pannonhalma, 1937. – Magyar nőírók. Bp., 1939.
Irodalom: SZAPUDI András: Királyfi a tanítványok között. Vp., 1990. – CS. VARGA Lajos: Pannon irodalomtudós. ~. = Hazánk, 1993. 1. sz. – Salamon Nándor. – GAÁL.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.