Bartos Sándor

1930-ban a miskolci ev. tanítóképzőben szerzett oklevelet. Három évig házitanító, majd sorkatona, később hivatásos katona. 1941-től a pápai ejtőernyős műszaki század parancsnoka, 1945 januárjában megsebesült, 1947-ig hadifogoly. Hazatérve, először Ősiben, 1950-től Várpalotán tanított, később a kisegítő iskola igazgatója. Aktív szerepet vállalt a városban a Múzeumbarátok Köre és a Helytörténeti Múzeum létrehozásában. Részt vett a város környékén folytatott régészeti kutatásokban, ennek során számos országos hírű leletanyag került elő, amelyek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban találhatók. 1993-ban Várpalota város díszpolgárának címét kapta.

Irodalom: ERDÉLYI István: A Várpalota-gimnáziumi avar temető. (Társszerző.) = Vp. Megy. Múz. Közlem. 8. Vp., 1969. – HUSZÁR János: Honvéd ejtőernyősök Pápán, 1939–1945. Pápa, 1993. – ÁRMÁS János: Csillagokkal üzenő. = Palotai Újság, 1994. márc. 10. (Hétköznapi legendák 2.)

Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.

Születési dátum
Születési hely
Encs
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Várpalota
Foglalkozás
tanár, helytörténész