Középiskolába Pápán járt, Győrben szerzett tanítói oklevelet. Egy hónapig Devecserben tanított, majd Veszprémbe került, ahol élete végéig működött. A középiskolai énektanári képesítést a Zeneakadémián szerezte. 1903-ban alapította Veszprémben a Kuruc Dalkört, amely később Veszprémi Dalegyesületté alakult át. A kórus népszerűsége rohamosan nőtt.
Sikeresen szerepelt Székesfehérvárott, Kecskeméten és Budapesten. 1925-ben, Sopronban aranyérmet, 1927-ben Szegeden Király-díjat kapott. 1916-ban megszervezte a városi zeneiskolát, amelynek 15 évig igazgatója. 1928-ban a veszprémi elemi iskolák igazgatójává nevezték ki. Zeneszerzőként is ismert volt, kórusműveit országszerte énekelték. 1928-ban az Országos Magyar Dalszövetség aranyérmével díjazták. Az Iskola u. 3. sz. ház (ahol élt) kapualjában emléktáblája van. – A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.
Művei: Veszprémi nóták. (Népdalok.) – Férfikarok. 1928.
Irodalom: PERÉNYI József: ~ daloskönyve. = VpHí.,, 1912. ápr. 9. – KOVÁCS Lajos: Veszprém egyik legnépszerűbb emberénél. = VpHí.,, 1942. ápr. 19. – SZIKLAY János: ~. = Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941. – Veszprémmegyei fejek. Vp., 1929. – M. T(ÓTH) Antal: Emlékezés ~ra. = N., 1992. szept. 25. – ZÁMBÓ István: Veszprém zenei múltja. = Négy évtized kádenciája 1956–1996. Vp., 1996.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.