A gimnáziumot és a teológia első két évfolyamát Pápán végezte, majd a Genfi egyetemen tanult. Körmendi és szalafői segédlelkészi szolgálat után, 1930 őszétől Párizsban tanult és az Észak-Franciaországba kivándorolt magyarok lelkésze volt. Hazatérve Balassa-gyarmaton segédlelkész, Padragon helyettes, 1932 és 1954 között Kercán lelkész. A háborús években tábori lelkészi szolgálatot látott el. 1947-től 1951-ig, a Pápai Teológiai Akadémia megszüntetéséig az egyháztörténeti tanszéken is tanított. 1954 és 1980 között a győri református egyház igazgató lelkésze. 1938-tól 1945-ig szerkesztette az Őrség című, havonta megjelenő egyházi lapot.
Művei: A győri református egyház története. Győr, 1985. – Őrség múltja a kercaszomori református egyházközség történetének tükrében. Szombathely, 1990. – Az Őrségi Református Egyházmegye története. Bp., 1992.