1849-ig Armpruszter Gyula néven ismert. Iskoláit Ajkán, Pápán és Pozsonyban végezte. Pápán tagja a Képzőtársaságnak, verset írt, prózát szerkesztett, idegen nyelvekből fordított. Ismeretségbe került Jókaival és Petőfivel is, akit 1843 húsvétján Ajkára is meghívott. Versei a Pesti Divatlapokban, a Győri Hazánkban, a Hölgyfutárban jelentek meg. Részt vett a szabadságharcban. 1849. május 24-én nevét is megváltoztatta.
1865-ben ajkacsingervölgyi birtokán szénkibúvások nyomán kutatásokat kezdeményezett, amelyek eredményeként 1869–1870-ben megindult a kitermelés, és vele Ajka fejlődése. A századvég erőszakos gazdasági környezete távol áll az irodalmi érdeklődésű földesúr világától. Vagyonát elvesztve szegényes életkörülmények között élt és halt meg. Nevét a történetíráson kívül az elsőként kihajtott táró, majd később a Gyula-táró, ill. Gyula mező őrzi.
Irodalom: RÁNZAI H. Péter: Petőfi és ~. Vp., 1943. – GAY Frigyes: Város a Torna partján. Fejezetek Ajka múltjából. Ajka, 1989. – KOZMA Károly: Az ajkai szénbányászat története. Vp., 1991.– Pannon vallomások. Ajkai irodalmi antológia. Ajka, 2001. – TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.