Réthei Prikkel Marián Lajos

1890-től a Szent Benedek-rend tagja, 1896-ban szentelték pappá. A Pápai Bencés Gimnázium tanára, de tanított Sopronban, Kőszegen, Győrött és Esztergomban is. Több vidéki lap munkatársa, 1916-tól az Esztergom és Vidékének szerkesztője. A régi magyar nyelv szakavatott kutatója, jelentős néprajztudós. Érdeklődésének középpontjában a néptánc kutatás állt. Bartók és Kodály népzenei kutatásával párhuzamosan, de attól függetlenül dolgozott. A magyar néptánccal foglalkozó első tudományos mű szerzője. Különböző folyóiratokban számos nyelvészeti és etnográfiai értekezése jelent meg.

Művei: A Pray kódex. Bp., 1903. – A magyar táncnyelv. Bp., 1906. – Csuzy Zsigmond szavai. Bp., 1909. – Sándor István nyelvtudománya. Bp., 1909. – A magyarság táncai. Bp., 1924.

Irodalom: MAJOR Ervin: Két bírálat. Bp., 1925. – GÁLOS Rezső: ~. = EPhK, 1926. 7–10. Füz. – SZENNAY András: A pannonhalmi Szent Benedek Rend névtára 1802–1986. Pannonhalma, 1986.

Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.

Születési dátum
Születési hely
Csém
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Balatonfüred
Foglalkozás
szerzetes tanár, filológus, néprajztudós