Eredetileg Rosenthal Miklós néven ismert. Ifjúságát Pápán töltötte, a Pápai Lapok szerkesztője, a Pápai Hírlap munkatársa. 1891-től Budapesten élt, néhány évig a Hazánk c. lap munkatársa, majd a Hét segéd-szerkesztője. Közben három évet Münchenben töltött és művészeti tanulmányokat folytatott. Egy ideig Munkácsy Mihály titkára. Több jelentős művészeti egyesületet alapított. Hatvan éves korában a budapesti egyetemen jogi doktorátust szerzett és a fővárosban, művészeti perekben védőügyvédként szerepelt. Drámákat is írt. A hit c. drámáját 1902-ben, a Népszínházban mutatták be, a Két Bolyai c. darabja baloldali mondanivalója miatt csak könyv-alakban 1932-ben jelent meg. Kritikáiban bátran harcolt legnagyobb modern művészeink Derkovits Gyula, Egry József, Medgyessy Ferenc, Mészáros László elismertetéséért.
Művei: Szélcsend. (v. JUSTH Zsigmond előszavával.) Bp., 1894. – Nászút hármasban. Bp., 1890. – A magyar impresszionista festészet. Bp., 1914. – Művészeti kistükör. Bp., 1922. – Művészet és szépség. Bp., 1943.
Irodalom: FELVINCZI TAKÁCS Zoltán: ~ könyve a magyar impresszionista festőkről. = Nyugat, 1914. 1. sz.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.