Somogyi József

A középiskoláit Győrben és Pápán végezte. Első kiállítása 13 éves korában, Győrben volt. Itt ismerkedett meg Borsos Miklóssal. 1941-ben Kontuly Béla és Kisfaludi Stróbl Zsigmond növendékeként végzett a Képzőművészeti Főiskolán. A háború után feladatokhoz jutó szobrásznemzedék egyik legtehetségesebb tagja, a Képzőművészeti Főiskola tanára, 1974 és 1987 között rektora. 1968-tól 1977-ig a Magyar Képzőművészek Szövetsége elnöke. 1984 után a Magyarországi Református Zsinat világi elnöke, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka.

Műveit fölényes formabiztonság, a valóság szenvedélyes megismerésére és visszaadására való törekvés jellemzi. Alkotásai – köztük a monumentális jellegű művek is – a belső dinamizmust és drámai erőt sugároznak. Tihanyban lévő háza második otthona volt, ahol közel került a természethez, erőt gyűjtött az alkotáshoz. A Belső-tó partján fiatal művészek számára művésztelepet létesített, ahol diákjait oktatta. A megyében több köztéri szobra áll. Pápán Petőfi Sándorról és Kocsi Csergő Bálintról készült egészalakos bronzszobrok a Várkastély előtti parkban, illetve a Köztársaság ligetben láthatók. Az ő munkája Nagy László költő emléktáblája a Református Gimnázium falán. 1940 óta szerepelt hazai és külföldi kiállításokon. Számos egyéni és számtalan közös tárlaton ismerhették meg a látogatók alkotásait.

Kossuth-díjat 1954-ben, Munkácsy-díjat 1956-ban kapta, a Brüsszeli Világkiállítás Nagydíját 1958-ban vehette át, 1966-ban Érdemes Művész, 1970-ben Kiváló Művész címet nyert. 1981-ben Tornyai-plakettet és SZOT-díjat kapott.

Irodalom: RAFFAI István: Nyitott szellemi életre vágyom. Tihanyi beszélgetés ~fel. = N., 1982. szept. 18. – Kortárs magyar képzőművészek. Bp., 1985. – Somogyi József hetvenöt éves. = ÚH.,, 1991. 3. sz. – KELLEI György: Búcsú a szobrásztól. = N., 1993. jan. 4. – CZINE Mihály: Kincseket hagyott nemzetének. = ÚH.,, 1993. 1. sz. – ILLÉS Jenő: Szokatlan Somogyi-szobrok. = Nszava, 1994. máj. 19. – ABA NOVÁK Judit: Ciprusok és Pieták. ~1 szobrai. = ÚH.,, 1994. 4–5. sz.

Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.

Születési dátum
Születési hely
Félszerfalva, Ausztria
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Budapest
Foglalkozás
szobrászművész, tanár
További képek