Békefi Antal bakonyoszlopi kántortanító tesvére. Elemi iskolába szülőfalujában, Romándon járt. A gimnázium négy osztályának elvégzése után a pápai tanítóképzőben folytatta tanulmányait, ahol 1926-ban szerzett oklevelet. 1926-1928 között a Fejér megyei Kálóz községben tanított. 1928-ban Romándra, szülőfalujába került, ahol 1966-ban történt nyugdíjazásáig a község szellemi életének meghatározó személyisége volt. A hatosztályos elemi iskola vezetése mellett az egyházközösség kántortanítója. Az iskolák államosítása után megszervezte az általános iskolát, amelynek az igazgatója lett. A sokrétű munka mellett 1949-ben szaktanítói oklevelet szerzett természetrajz-földrajz szakon. Hosszú évekig volt szakfelügyelő.
Közel négy évtizedes romándi működése során az általa alapított vegyeskar, a fuvószenekar, a gyermek- és felnőtt színjátszók közvetítették a műveltség alapértékeit. Amatőr együtteseivel járási és megyei szintű rendezvényeken is kimagasló eredményességgel szerepelt.
Szabad óráiban vallatta szűkebb pátriájának múltját, régészeti kutatással is foglalkozott. E munkája során Románd határában keltakori leletekre bukkant, amelyeket jelzése alapján a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatóságaűának szakemberei tártak fel.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.