Egyetemi tanulmányait az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti egyetemen végezte, ahol 1938-ban középiskolai tanári, 1939-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett.
1939-42-ben a pápai Református Kollégium gimnáziumának, 1942-45-ben a budapesti Lónyai úti Refrormátus Gimnáziumának a tanára. 1945-1951-ig a pécsi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa. 1952-től haláláig a MTA Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa, majd a történettudományi osztály vezetője. 1965-től a pécsi tudományegyetemen is tanított, 1969-től egyetemi docens, 1976-tól egyetemi tanár.
Fő kutatási területe az egyetemes és magyar gazdaságtörténet volt, kiemelten a Dunántúl 16-19. századi mezőgazdaság- és ipartörténet.
Fő művei: Magyarország története 1790-1848 (társszerzőként, Bp., 1980); A pápai kollégium története (társsszerzőkkel, Bp.,1981).
Irodalom: Benda Kálmán: In memoriam R. L. In: A Ráday-Gyűjtemény évkönyve 1983. 334-335. Koll. ért. 1941/42. MÉL 1994. kieg. 771. T. Mérei Klára: R.L. = Sz, 1982/1.
Forrás: Pápai Pedagógus Lexikon. Főszerkesztő: Tungli Gyula. Pápa, 1997.