Tanulmányok: 1938-1939-ben a pápai bencés gimnázium tanulója volt, 1943-ban érettségizett Kőszegen, majd 1951-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem geológia szakán szerzett diplomát.
A Magyar-Szovjet Bauxit Alumínium Rt-nél geológusként kezdett el dolgozni, 1957-1963 között a Magyar Állami Földtani Intézetben laborvezető, majd az MTA Geodéziai Kutatólaboratóriumában tudományos főmunkatársa volt. 1974-ben az Aluterv Fémipari Kutatóintézet tudományos tanácsadója, 1978-1985 között a Hungalu tröszt kutatója, főgeológusa volt. 1965-ben Sorbonne-on, 1985-ben a toulousi egyetemen vendégprofesszorként tartott előadásokat. 1991-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rendkívüli egyetemi tanárává avatta. 1966-ban védte meg a földtudományok kandidátusi, 1974-ben akadémiai doktori értekezését.
Társadalom, közélet: Az MTA Földtani Tudományos Bizottságának, a Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottságnak, valamint a Hidrológiai Tudományos Bizottságnak, egy időben a Kutatásértékelési, illetve a Doktori Tanács földtani szakbizottságának is tagja volt. 1993-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagjává. 1991-ben a Horvát Tudományos Akadémia felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett 1978 és 1988 között a Nemzetközi Alumínium-Bauxit Bizottság (ISCOBA), 1985-1986-ban a Franciaországi Geológiai Társaság alelnöke volt, utóbbinak később tiszteletbeli tagja lett. A Szerb Geológiai Társaság tiszteletbeli, illetve 2009-től a Nemzetközi Matematikai Földtudományok Társasága tudományos tanácsa tagja. 1992-2011 között a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. Szakértői Bizottságának tagja, 2006-ban bekerült a Magyar Atomenergia Hivatal tudományos tanácsába is, ahol 2012-ig töltött be feladatot.
Fő kutatási területe: a bauxittal volt kapcsolatos; a karsztbauxit és a laterit előfordulásait és keletkezését kutatta. Ezen kívül foglalkozott paleoklimatológiai (őséghajlattani) kérdésekkel, illetve a radioaktív anyagok elhelyezésének problematikájával, geomatematikai módszerfejlesztéssel és kutatással.
Több mint kétszázharminc tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből több mint ötven jelent meg külföldi szakfolyóiratokban. Öt könyve jelent meg magyar, angol, orosz, illetve kínai nyelven, illetve három monográfiája magyar és angol nyelven. Közleményeit elsősorban magyar, angol és francia nyelven publikálta.
Díjak, elismerések: 1980 – Szabó József-érem, 1983 – Eötvös Loránd-díj, 1988 – ISCOBA Aranyérem, 1997 – Széchenyi-díj, 2005 – a Magyar Fuzzy Társaság Nagydíja, 2006 – Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje, 2009 – a Budapesti Műszaki Főiskola díszpolgára, 2012 – Akadémiai Aranyérem.
Irodalom: Berecz Endre: A Pápai volt bencés gimnázium neves tanítványai 1806-1948., Pápa, 2009.
Sírja: Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkert (1086 Budapest, Fiumei út 16.) akadémiai parcellájában található.
forrás: http://old.mta.hu/mta_hirei/elhunyt-bardossy-gyorgy-geologus-az-mta-rendes-tagja-131703/, http://news.uni-obuda.hu/articles/2013/04/18/elhunyt-bardossy-gyorgy-akademikus-egyetemunk-diszpolgara
