Az 1848/49-es szabadságharc Pápán

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Pápán:

1848. március 15-e bebizonyította, hogy egyetlen nap évekkel érhet fel. Igaz ehhez a naphoz kellett a megelozo reformkor huszonöt esztendeje, amikor a lassú fejlodés eredményeket ért el a magyar nyelvhasználat, a jobbágy – földesúri viszonyok, a hazai iparfejlesztés és egy csomó egyéb területen.

Pápa városa a nagyobb vidéki városok közé tartozott, mint láttuk élénk szellemi élet, jól muködo iskolák, vidékrol tömegesen idejövo diákság, foikolások és élénk gazdasági élet jellemezte. Vásárait messzeföldrol felkeresték. Céhes ipara kiemelkedo volt a Nyugat-Dunántúlon. (Egy-egy iparágat sok mester, 70 szucs, 20 varga [=csizmakészíto], 120 csapó, 80 irhás, 10 posztókészíto, a posztógyár mellett is, képviselt.) Manufaktúrái bazsios és nélkülözhetetlen termékeikkel állták az osztrák és cseh tartományok versenyét is. (Hamuzsír készítés, cserépedény gyártás, finomposztó gyár, gyapjúszövo gyár, pipagyárak, szivargyár is muködött a városban. Egy speciális fogyasztói réteg – kulturális fogyasztók – igényeit elégítette ki a már említett könyvnyomda, melynek méretei elérték a manufakturális szintet. Rendelkezett a XIX. század közepén korszerunek számító gyorssajtókkal.)

Fontos iparágat jelentett a kékfesto ipar, amely a Tapolca ipari vizét kihasználva, a környezo sváb települések munka- és viseletiruha igényének kielégítésére szakosodott. Közülük legjelentosebb a Kluge-féle kékfestőüzem.

Szintén a Tapolca energiáját használták ki a továbbra is virágzó pápai malmok, amelyek a fél Kisalföld gabonáját itt orolték lisztté. Volt köztük ványoló, kalló és papirosmalom is, amely a Foikolai Nyomda igényeit elégítette ki.

A város kereskedelme élénk volt. A korábbi pénteki piac mellé, megszerezték a keddi hetipiac tartásának jogát is. A távolsági kereskedelem jelentos része a zsidók kezében volt. Számarányuk Pápán a XIX. század elejétol egészen 1944-ig megközelítette a lakosság 20 %-át. Számuk bár hullámzó volt, de mindig felette volt a 2500 fonek. (Lásd a zsidóságról írott fejezetet.)

A fent jellemzett kultúrális és gazdasági környezet kiválóan alkalmas volt az új eszmék befogadására. Pápán 1848. március 16-án már ismerték a pesti eseményeket. A Foiskolai Nyomda cenzori engedély nélkül kinyomtatta Petofi Nemzeti dalát. Gyulések, fáklyás felvonulások „éltetések tartattak”. A kétfeju sast, és fekete – sárga, osztrák zászlót leverték.

Pápán utazott keresztül Deák Ferenc, amikor Pesten átvette az elso felelos kormányban az igazságügyminiszteri tálcát. A pápaiak még emlékeztek rá, hogy hajdan a Szent Mór Benedekrendi gimnázium tanulója volt.

A városban sokan álltak nemzetornek. Részt vettek a Dráva vonal védelmében. Többen a délvidéken, illetve hazatérésük után belehaltak a szerzett nyavalyákba. Többször volt sorozás a városban, sokan és szívesen álltak katonának a szabadság védelmében.

A pápaiak – és ez a Historia Domusból egyértelmuen kiderül – szinte egyöntetuen állást foglaltak a kivívott szabadságjogok védelmében. Különösen megmutatkozott ez, amikor Klapka György csapatai a gyoztes csornai csata elott a városban jártak. A sebesülteket is Pápán ápolták. Ugyanígy az ihászi csata után is.

A Dunántúl feladása után a városnak súlyos árat kellett fizetnie magyar érzelmeiért. Két esetben is rekviráltak a császári csapatok, bort, pálinkát, élelmet, ruhanemuket, felszerelést. Csak nagy nehézségek árán tudta eloteremteni a követelt javak anyagi fedezetét.

Külön megemlékezik Plosszer Ferenc káplán a Historia Domusban Low Lipót zsidó rabbi sorsáról, akit magyar érzelmei és neológ irányzatú vallásgyakorlata miatt a hatóságok is és hittestvérei is üldöztek.

A szabadságharc leverése elkeserítette a pápaiakat, az ötvenes évek végén a rendszer elleni hatalmas tiltakozás lett Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulója, gróf. Batthyány Lajosné dákai tartózkodása. Kiemelkedtek a Széchenyi István halála alkalmából rendezett gyász istentiszteletek. A pápai bencés gimnázium két tanára Füsy Tamás és Vaszari Kolos (a késobbi hercegprímás) a németesíto nyelvrendelet ellen tüntetoleg magyar nyelvu ünnepségek és iskolai vizsgák tartásával tiltakoztak.