Fejes Sándor
Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim!
Mi, pápai helytörténészek több kiscsoportos összejövetelen tanulmá- nyoztuk a kötetet és hallgattuk meg a csoport tagjainak a véleményét.
Nos ezekből mondanék el néhányat. Senki nem vitatta a tanulmánykötet megjelenésének igényét, hiszen 90-100 évenként érdemes egy-egy ilyen kötetet a város történetével kapcsolatban megjelentetni. Természetesen a szerkesztésével, a fejezetek összeállításával kapcsolatban már voltak eltérő vélemények, hiszen ahány megkérdezett volt, annyiféle képpen mondta el az igényét, természetesen utólag. Remélem, hogy az itt elhangzó előadások, ha az idén nem is, de jövőre nyomtatásban is megjelennek. Ezt azért is szeretnénk, mert az esetleges észrevételeket vagy módosításokat ebben a második kötetben talán meg lehetne jelentetni.
Ilyen javaslatok hangzottak el például: miért csak a két protestáns egyház története jelent meg a tanulmánykötetben és miért nem jelent meg a katolikus és a zsidó egyház története? Az igaz, hogy a katolikus egyház története benne rejlik az egész város történetében. Tehát szép csöndben azt mondom, hogy amiről beszélünk, az egyben a katolikus egyház története is.
A másik sajátosabb: a zsidóság története. A tanulmányok is több helyen említik, hogy jelentős szerepe volt a pápai zsidóságnak a város fejlődésében, történetében, a felemelkedésében is. Ugyanakkor rendkívül tragikus sorsuk volt a pápai zsidóknak a holokauszt kapcsán. Arányaiban szinte a legnagyobb vérveszteséget a pápai zsidók szenvedték el az ország összes városához viszonyítva. Ezért indokolt lenne a későbbi kötetekben egy fejezetet szentelni a pápai zsidóság történetének. Annyira összezsugorodott ez a hitközség, hogy szinte vegetál, majdnem semmije nincs. A Zsinagógát eladták, a temetők melletti, korábban zsidó tulajdonú házakat el kellett adniuk. Félő, hogy teljesen megszűnnek, ha más nem, legalább ez a könyv őrizze a történetüket.
Elhangzottak olyan észrevételek, amelyek szerint a város iskolaváros volt. Akkor miért nem lehetett egy fejezetet az iskolatörténeteknek szánni?
Ha azt mondjuk, a város katonaváros volt, miért nem lehetett egy külön fejezetet a helyőrségek történetének szánni?
Az igaz, hogy ezek a fejezetekben elosztva benne vannak, sőt vannak olyanok ahol ismétlődnek is, pl. Szakály Ferenc fejezetében vallási és iskolai viszonyokról is beszél, visszakapcsol vagy ismétel Kövy Zsolt és mások fejezete. Ugyanez megmutatkozik Bánkuti Imre fejezeténél, aki ugyancsak vallásüggyel is foglalkozik majdnem 4-5 oldalon keresztül.
Nem ártott volna talán - ez elsősorban Fülöp Éva Mária fejezetére vonatkozik - egy Esterházy-családfa közlése. Rendkívül bonyolult a pápai Esterházy-család felépítése. Nagyon sok név szerepel, sőt névazonosságok is előfordulnak; pl. a Ferencek esetében, és az olvasó nem egyszerűen igazodik el a család tagjai között. Ez azért is érdekes lehetne, mert az egész kötetben Esterházy Ferenc halálának éve három adattal szerepel. (Azt hiszem 1683-84-85-ös évszámok szerepelnek különböző fejezetekben, illetve egy a képaláírásnál.) Ha egy egyszerű családfát közöltek volna, nem lennének félreértések. Fülöp Éva fejezetében azt írja, hogy Esterházy Antal a legfiatalabb fia Esterházy Ferencnek és Thököly Katának. Nem ő volt a legfiatalabb, hanem Esterházy II. Ferenc, hogy úgy mondjam, a fiatalabb Ferenc, mert ő 5 évvel volt ifjabb, mint Antal. A családfa nagyon sokat segített volna, mind a fejezetek íróinak, mind pedig az olvasóknak.
Az egész könyvről nem kívánok ma szólni, csak azokat a fejezeteket próbáltam kiemelni, amelyekről a mai napon voltak referátumok. Jó lenne Pápa város bibliográfiáját is összeállítani 1970-ig. Hiszen különböző gyűjtemények vannak és mindenhol más-más nyilvántartás alapján rendezik a kiadványokat. A munkában, ha megvalósulna, készségesen tudok segíteni. Már javasoltuk az önkormányzatnak, hogy egy ilyen pályázatot írjon ki. Eddig nem történt meg.Elég sok nyomdai hiba van a könyvben, valószínű, nem volt lehetősége a szerzőknek, hogy a levonatokat végigböngésszék és a hibákat kijavítsák. Orbán Sándor fejezeténél pl. a Boskovics-pipagyár helyett papírgyár íródott. Nem mindegy, mert mi büszkébbek vagyunk a pipagyárunkra, amely ugyan pár évig működött és utána megszűnt. Vagy Pölöskei Feri barátom fejezetében, Pápától Győr 47 km-re van, Veszprém 108 km-re, ez ugye oda-vissza annyi. Vagy értelmezési zavarok is vannak ugyancsak a Feri anyagában, hogy „keresők” helyett „kereskedők” került be a szövegbe. A számok körül is tapasztalható zavar, a részösszegek nem stimmelnek a végösszeggel.