Varju Dezső

Rendhagyó hozzászólással kívánok a tisztelt tudományos tanácskozás elé járulni. Nem a magam nevében beszélek, hanem Major Jenő gondolatait idézem, aki 1972-ben különböző okok miatt meg nem valósult pápai előadására készülve, néhány adatot és gondolatot emelt ki leveleiben Pápa történetére vonatkozóan. Ezek még nyilván változtak volna akár az előadásig is és bizonyára újra átgondolva tudományosan igazolva kerültek volna publikálásra. Úgy érzem mégis érdemes a településföldrajz és -történet kiváló tudósának gondolatait, tűnődéseit nyers állapotban is idézni, hisz ő már nem lehet itt közöttünk, hogy maga álljon helyt értük...Bevezetésül idézem néhány sorát levelének: ...„nem vagyok abban a hely-zetben, hogy teljes anyaggyűjtéssel rendelkeznék, éppen ezért ... igen hipotetikus módon tudok csak állást foglalni.”

1972. jan. 22.

Kedves Dezsőkém!

Hévízről küldött igen kedves leveledet megkaptam. Egyrészt nagyon sajnálom, hogy kötelességtudatod miatt súlyosabb következményei lettek lábtörésednek - de remélem, hogy Hévíz segített. Másrészről nagyon örültünk feleségemmel együtt annak, hogy beteg állapotban is képes voltál helyzetünket átérteni - hidd el, nagyon jól estek soraid, és nagyon köszönjük. Mert az élet ugyan megy a maga útján, de mégis nehéz az ilyen zökkenőket kiheverni. Egyébként is hajlamom van arra, hogy elhagyjam magamat, elég nehéz ez ellen küzdeni. Főképpen, ha - mint állandóan panaszolom - a szakmai munka nem olyan, hogy a benne való elmélyedés segíthetne.

Ezzel máris Pápánál tartok. Röviden megpróbálom leírni, mi az, ami foglalkoztat.

Tulajdonképpen az dühített fel, hogy a Gerő-féle könyvben valami olyasmi van kifejtve - Gyurikovics alapján - hogy Pappo Karoling őrgróf alapítása, s az igazi, őseredeti Pápa nem is Pápa, hanem Zsemlér lett volna. Véletlen folytán sok évvel ezelőtt kiírtam néhány oklevelet a kiadottakból, távolról sem rendszeresen, ami nagy baj, de azt látom, hogy néhány adatot egyáltalán nem vettek az általam ismert feldolgozások figyelembe, illetve kellő figyelembe. Részben ezek volnának az új adatok, részben pedig a fejedelmi szálláshelyekről írt Heckenast-féle és Györffy-féle tanulmányok, részben az általam ismert településtörténeti analógiák. Tehát nem vagyok abban a helyzetben, hogy teljes anyaggyűjtéssel rendelkeznék, éppen ezért - ha nem tudom pótolni - természetesen igen hipotetikus módon tudok csak állást foglalni.

Hogy ne áruljak zsákbamacskát, szeretnélek tájékoztatni jelenlegi felfogásomról, arról, hogy mérlegeld: van-e értelme egy ilyen tartalmú előadás megrendezésének. Erről az illetékes főnököt is tájékoztatni lehet, hogy ő is mérlegelni tudja a vállalkozás érdemességét.

Feltűnt nekem, hogy Pápa főesperesi székhely, mégpedig nem a veszprémi, hanem a győri püspökség fennhatósága alatt. Lehet, hogy ez csak nekem újdonság. Mivel ismeretes, hogy a főesperességek szervezése többnyire megfelel az ispánsági szervezetnek, elvileg lennie kellett volna egy Pápa megyének. Ilyenről nem tudok, bár Pesty Frigyes „eltűnt megyéit” még nem néztem meg frissen.

Ha figyelembe vesszük, hogy a Veszprém megye keleti részén állítólag ősfoglaló Szalók nemzetség faluja ott van Pápától nem messze - de a Szalók nemzetséggel részletesebben nem foglalkoztam ezideig -, továbbá, hogy Pápától keletre Tevel falu Árpád-ivadék jelenlétéről tanúskodik, hogy Antfa talán egy Szalók-nembeli nevét őrzi későbbről, hogy Asszonyfalvának egy XV. századi (?) adat szerint másik neve Beüd, tehát Bőd volt, ez pedig Pápa közelében van, közelebb, mint Szalók, könnyen elképzelhető, hogy a honfog-lalás idején a Szalókoké volt egész Pápa környéke és én legalább is nem tartom kizártnak, hogy a Beüd egy nemzetségfő - bő - szálláshelyét, birtokát jelzi, mely később a királynéé lett (Asszonyfalva). A Szalókok ellen - Heckenast alapján - Tevel herceg vonult fel és szorította őket vissza. A királyság megszervezésekor pedig Pápából királyi szálláshely lett. Már Heckenast utalt arra a sok foglal-kozásnevet őrző falunévre, mely Pápa környékén fennmaradt - én most Ötvöspusztára és Podárra, a két ötvöstelepre utalok. A királyi szálláshely magyarázza az udvarnokok jelenlétét. Lederer Emma bányászott elő egy korai adatot a pápai comes udvarnicorumról, ennek alapján arra gondolnék, hogy a pápai főesperesség egy királyi uradalomnak felel meg, Pápa központtal - mely a győri püspökség alapításával nagyjából egyidőben jöhetett létre - a veszprémi püspökséget megelőzően.

Azt hiszem, ilyen körülmények között Karoling őrgróf birtokára gondolni képtelenség. A Pápa név valóban személynév lehet, ahogyan Sopron, Szolnok stb. királyi ispánság az első ispán nevét kapta, ugyanígy feltételezhető, hogy ez a királyi uradalom az első udvarnokispán - egy bizonyos Pápa - nevét kaphatta. Ez tehát nem a Pápa nemzetség ősi birtoka!

Hogy királyi uradalom lehetett, arra utal az is, hogy amikor Zsigmond eladományozza, nemcsak Pápát adja, hanem a pápai uradalmat! - tehát egy birtokszervezet maradványait. Hajlandó lennék egy ilyen birtokszervezetből megmagyarázni a Pápa környékén feltűnő rengeteg kuriális - nemesi birtok - falu létét.

Ennek a királyi szervezetnek a központja alig lehetett más, mint a mai Várkastély, mely a legfontosabb helyen helyezkedett el. Ilyen értelemben Pápa is valóban olyan civitas volt, mint az ispánsági központok, és talán feltehető, hogy ásatásokkal a XV. századtól emlegetett castrumnak is voltak korábbi előzményei.Még egy érdekes adat van a kezemben: a Tamás canterbury érsek szentté avatásáról hazatérő egyik váradi kanonok a pápai cívisektől kért kölcsönt, ami arra utal, hogy volt Pápán egy társadalmi réteg, mely elég gazdag volt ahhoz, hogy egy ilyen nagy urat pénzzavarából kisegítsen. Ez az adat nemcsak a korai pápai társadalom erős rétegzettségét mutatja, hanem talán a cívisek korai szerepéről is tájékoztat.

Sok minden apróságot mellőzve, ezekben foglalhatnám össze elképzelésemet Pápa kialakulásáról. Arra kérlek, egyeztesd ezt össze azzal, amit Pápán tudnak a városról - vagyis amit Te tudsz (a világért sem akarok nyakadba zúdítani valami komoly utánjárást) - és megítélhetnéd, hogy ez az elgondolás teljesen elfogadhatatlan-e. - Ez esetben előadásra nem vállalkozom - vagy szolgálhat-e további kutatásoknak az eddigieknél reálisabb alapjául - egyáltalán van-e benne valami, ami Pápán érdekességnek számíthat, nem abban az értelemben, hogy képtelenséggel akarnám leendő hallgatóimat szédíteni, hanem a pápai köztudat számára valóban jelentene-e valami többé-kevésbé megalapozott újdonságot?

Ne haragudj, hogy ezzel a firkálással terheltelek, de azt hiszem, ez a legegyszerűbb módja a kérésedre adható válasznak: feltárom kártyáimat teljes nyíltsággal.

Ha ezt a koncepciót érdemesnek tartjátok elmondásra, és én megtudok birkózni a hiányokkal és lelkiismeretemmel, akkor esetleg érdemes lenne valóban találkozni a pápaiakkal.

További javulást kívánok, az egész családot sok szeretettel üdvözöljük, és kérlek, ha nem terhel, írd meg véleményedet.

Baráti üdvözlettel

Jenő

* * *

1972. márc. 17.

Kedves Dezsőkém!

Már rég megírtam egy levelet, de bizonyos okokból várnom kellett az elküldésével. De mindenekelőtt - bár mire e levelet megkapod, András fiad itt lesz, sőt haza is érkezik - örülünk a Vele való találkozás lehetőségének. Sajnáljuk viszont, hogy Te nem jöhetsz, mégpedig éppen Feleséged betegsége miatt. Sok izgalmat és problémát jelenthet mindez számotokra, és még én is zavarlak hallgatásommal. Javulást kívánunk!

Nos, ami az „előadást” illeti - a székesfehérvári program május 22. körül, a kőszegi pedig június 2-8. között lesz - így a közbeeső időben tetszés szerint rendelkezésre állok (akár április közepén, akár május elején). Felvetem azonban ismét: ne halasszuk-e el őszre? Vagy ejtsük el?

Arról van ugyanis szó, hogy amiről én Neked írtam, és kedves ittlétedkor olyan sokat beszéltem, tehát Pápa kialakulásának XI-XIII. századi szakasza, nehezen foglalható össze egy előadás keretei között, mivel kicsit szétfolyó, nehezen követhető, és feltehetően a közönséget kevésbé érdeklő feltevés-soro-zatra épül mondanivalóm.

Foglalkozva azonban ezzel a témával, kialakult bennem egy részletkérdés, mely néhány napig igen erősen érdekelt, de aztán - a szokott módon - felül-kerekedett bennem a kritikai érzés, bizonytalanná váltam.

Röviden Pápa és Szent László ottani kultuszának kérdéséről van szó.

Az 1200-as évek első felében felmerül a pápai határjárásban a „meta Sancti Ladislai” - amit én hajlandó lennék a Szent László utcához kapcsolni. Itt három pápai udvarnok két malmáról és 25 hold földjéről ír az oklevél. A 25 hold a Tapolca mellett - nem nyúlhatott el Bakonyszentlászlóig (bár az utóbbi is a vidék Szent László-kultuszára utal), a kérdéses területet én a Hódoska és Pápa közé vélem lokalizálni - mivel a Bakonybéli apátsággal folyik e terület miatt a per.

Ugyanebből az időből van adat arra, hogy a pápai cívisek pénzt kölcsö-nöztek a váradi püspöknek, s mivel ezt nem kapták vissza, kifosztották a Canterburyből (Szent Tamás szentté avatásáról) hazatérő három papot, akik ott a csanádi püspököt képviselték. Ezek nyilván azért jöttek Pápa felé, hogy zarándokútjuk során a csanádi püspökséget alapító Gellért tartózkodási helyeit is felkeressék, így Bakonybélt is.

Mindkét adat szerintem Pápa társadalomtörténete és szellemi helyzete szempontjából is érdekes. Később adatunk van arról, hogy Csót falu a váradi püspökség tulajdona.

Nemesszalók 1271-es határfelosztásakor egy földrajzi helynek a neve Bihar. Anonymus szerint a Szalók-nem őse, Őse harcolt Mén Marót ellen, Bihar várát ostromolván, majd ő volt Árpád követe, amikor megkérték a bihari dux lányát Zolta herceg számára. - Mivel én a Dunántúlon ezenkívül több Bihar nevű helyet nem ismerek, hajlandó volnék arra gondolni, hogy itt a Bihar megyei Bihar emlékével számolhatunk.

Tehát Pápa környéke valamiképpen kapcsolódik Nagyvárad környékéhez, a Szent László kultusz központjához. De Pápa földrajzilag is hasonló helyzetben van a Bakonyhoz, mint Bihar-Nagyvárad a Bihar-hegységhez. Bihar erdősége ugyanolyan kettős szerepet töltött be, mint a Bakony - egyrészt Igfon-erdő, a Szent Sűrű, másrészt királyi vadászhely -, a Bakony is királyi vadászhely, és Gellért remetesége révén szent hely is.

Ezek után nem kis örömmel olvastam a pápai vár 1669-es leírásában, hogy a Kastély auditoriumában Szent László dicső harcait ábrázoló freskók voltak a falakon. Ennek az adatnak azonban csak akkor van értéke, ha igazolni lehet, hogy a pápai kastélyt nem a Garaiak építették 1389 és 1441 között (amikor megkapták, amikor a Castellum szó először előfordul), hanem megelőzően is volt már a helyén épület - tehát az a bizonyos szálláshely, amit feltételezek.

Ezért megpróbáltam az 1669-es leírást rajzba átteni. (Sajnos ennek a rajznak nyomaveszett. - A szerk.) Azt hiszem, 90%-ban sikerült megoldanom. Eszerint a kápolna a kastély Borsosgyőr felőli oldalán volt, s az udvar felé kerekedett ki az épület vonulatából. Jellemzőnek tartom, hogy mellette volt az úr lakosztálya, másik oldalon pedig az úrnő lakosztálya. A kastély éppen olyan nyitott U alakú volt, mint a mai. A leírásból több építési periódusra lehet következtetni - de erről egy építésztörténésszel szeretnék konzultálni. Én hajlamos volnék ezt a kápolnás részt tekinteni a magnak, azonban vannak problémák. Ugyanis a kápolna mennyezetén is freskó volt: Ádám a paradicsomban. Gótikus kápolna boltozatos mennyezete nem bírt volna elviselni egy ilyen kompozíciót - nem is szokták a mennyezetet ilyen célra használni, csak a falait. A falain is voltak freskók, mivel Szűz Máriának volt szentelve, itt ő és a többi szent volt ábrázolva. Bejáratánál pedig magyar királyok képei - a csatlakozó auditóriumban pedig Szent László. Szűz Mária - a magyar királyok - (kár, hogy nem tudjuk, kit ábrázoltak utolsóként) és Szent László: ez egy összefüggő ciklusnak is tekinthető. Ebből az együttesből a kápolna mennyezetén lévő Paradicsom-téma azonban kilóg. Szerintem, ezek szerint a mennyezet nem volt gótikus, bordázottan szeletelt, hanem sík mennyezet lehetett vagy renaissance jellegű megoldású. A kastélyban másutt is váltakoznak a boltozott és ge-rendázott mennyezetek. Így például festett gerendás mennyezete volt az „öreg palotának” és a „kisebbik” ebédlőnek is. Ezek egymás mellett voltak az U alak összefogó tagozatában. Azt persze nem tudhatom, hogy az ostromok idején a kastély mely részei mennyire pusztultak el, és így a mennyezetek mennyire eredetiek, vagy újjáépülés eredményei. A falak azonban régiek lehetnek, s a kápolna-környezet említett egységes témájú falfreskói nem renaissance témájúak. Érdekes párhuzam a Garaiak siklósi vára, itt a kápolnában két freskóréteg van, s mind a kettőn szerepel Szent László, tehát a későbbi átfestés a korábbi témát megőrizte. Gondolhatnánk így arra, hogy Pápán is a Garaiak festették a freskókat, de a siklósi vár építési ideje ismeretlen, így az alsó freskóréteg a Garai-kor előtti lehet.

Ha pedig Pápán a Szent László-kultusz a XIII. század elejéig vissza-vezethető, akkor valószínű, hogy a kastély legrégibb részében - legalább is a téma - szintén a Garai-kor előtti, vagyis a királyi birtoklás idejéből való. Erre utal a királyok arcképcsarnoka is a kápolna és az auditórium közötti nyílás falán. (Persze, figyelemmel kell lenni a Szent László-freskókra országosan!)

Tehát ebből a vázlatból is látható, hogy ez a kérdés valami elkülönülő része Pápa történetének, de ugyanakkor a leglényegesebb kérdésekkel függ össze. Így kiemelhető, nem is olyan széthúzódó, talán érdekes is, talán így még nem is nyúltak hozzá - de ugyanakkor tele van bizonytalanságokkal, feltevésekkel - tehát ez is csak locsogás. Viszont pozitívum benne:

1.) A pápai alaprajz általában sokat emlegetett tagozódásának megoldásához: a Szent László utca körüli eltérő rendszer magyarázata egy tatárjárás előtt már létezett Szent Lászlóról elnevezett teleppel - ami még további gondol-kozást igényel.

2.) A pápai várkastély eredetére nézve bizonyos támpontok.

3.) Pápa társadalmi és kulturális viszonyairól felvillanó kép, ami talán a mai pápai önmegbecsülés szempontjából is érdekes.

Végül, hogy kételyeimet ne vedd alaptalannak, még a következőt kell megjegyeznem.

IV. Béla korából egy pápai (=Róma!) oklevél adja tudtunkra, hogy a nemrég meghalt Smaragdus nevű pápai (ez a mai Pápa) főesperes Palatiumához egy kápolnát építtetett saját költségén, ezt ellátva javadalmakkal, s a király és a megyés püspök beleegyezésével úgy rendelkezett, hogy halála után a kápolna papja egy pannonhalmi szerzetes legyen. Ennek ellenére egy Fábián nevű miles a király megbízásából e szerzetest elkergette és a kápolnai javadalmakat lefoglalta a király számára.

Itt a következők a problémák:

1.) Vajon ez a Smaragdus főesperes Pápán lakott-e? Nem szükségszerű ugyanis, hogy a főesperes a nevet adó település papja legyen.

- Mégis legvalószínűbbnek tartom, hogy itt Pápáról van szó. Ez esetben egyúttal a királyi miles a pápai kastélyba kapcsolható, mint a királyi szálláshely parancsnoka.

2.) Ha pápai volt a főesperes - hol volt a Palatiuma? Két lehetőség van.:

a) a mai plébánia helyén - ez esetben a várkastély őse, a Szent István protomártírról elnevezett főesperességi templom és a főesperes palotája Pápa magjának három olyan épületét jelentené együttesen, melyek a XI-XII. századra volnának visszavezethetők. Tehát a mag itt volt - és nem Zsemlyéren!

b) A Palatium és kápolna azonban lehet a mai kastély helyén is (?) és ez esetben azonos volna a várkastély korábban emlegetett, feltehetően legrégibb részével.^* Felvethető az is talán, hogy az említett Szent László-birtok is összefügg e kápolna létesítésével, elbontásával. Ennek azonban ellene mond az, hogy a várbeli kápolna Szűz Máriáról volt elnevezve és nem Szent Lászlóról.

3.) Ha elvetjük a főesperesi palatium és kápolna azonosítását a várkastéllyal, akkor viszont lehetséges, hogy ez a kápolna Szent Lászlóról lett elnevezve, és a Szent László-birtokrész a kápolna javadalmaként kapta a nevét.

Sajnos, ezek is csak feltevések, mert a pápa oklevele a kápolna titulusát nem említi meg. A Szent László-rész említése ugyan korábbi, de ez feloldható azzal, hogy e kápolnáról csak az alapító halála után értesülünk, így 10 évvel korábbi alapítás elképzelhető!

Pannonhalmi kapcsolatok azonban összefüggésbe hozhatók talán azzal, hogy Pannonhalmán még Kálmán korában is volt egy királyi szálláshely, Pannonhalma nem állott a győri püspök felügyelete alatt. A pápai főesperesség valamikor szintén az esztergomi érsek felügyelete alá került (vagy legalább is a templom) - mint a királyi magánegyházak általában. A pannonhalmi szerzetes becsempészése tehát a győri püspöktől való függetlenedés egyik mozzanataként is felfogható?

Kedves Dezsőkém! Feltártam előtted újra legfőbb jellemvonásomat: a habozást, a bizonytalankodást, a fantazmagoriák iránti nosztalgiát - ugyanakkor az ezektől való visszarettenést, vagyis tudatlanságomat. Látod, témáról témára ugrálok, mert egyiket sem tudom dűlőre vinni. És én tartsak Pápán előadást? Minek az üres szavakat szaporítani? - Szabad-e erkölcsileg - az embereket olyasmivel befolyásolni, amiket nem lehet szabatosan igazolni? - És szabad-e egy jóbarátot ilyen nehéz helyzetbe hozni, mint én Téged, ezekkel a levelekkel? Amikor úgyis bőségesen el vagy látva más, fontosabb gondokkal? - Kívánom, hogy gondjaid örömkeltőek legyenek. Javulást, gyógyulást kívánok feleségednek!

Baráti üdvözlettel

Jenő