Névadónk Jókai Mór
Pápa városa bővelkedik olyan neves tanárokban és diákokban, akik elsősorban az 1531-ben a plébániai iskolából kialakult Református Kollégiumban, majd a pálosok által 1638-ban alapított és 1806-tól a Magyar Bencés Rend által működtetett gimnáziumban tanítottak, vagy tanultak.
Könyvtárunk névadója is volt pápai diák, a Református Kollégiumban töltötte az 1841-1842-es tanévet. Sógora Vály Ferenc pápai professzor volt, aki a jó tanuló, szolid fiút Pápára hozta. Olyan diáktársai voltak ekkor Pápán, mint Petőfi Sándor, Orlay Petrics Soma, Kerkapoly Károly, Thaly Kálmán, Baráth Ferenc, Pap Gábor vagy Kozma Sándor.
A pápai kollégium nagyhírű tanári kara fontos állomása volt nagy írónk szellemi fejlődésének. A keleti nyelveket is beszélő tanárok a Mégis mozog a föld című regényéhez adtak ötletet. Bocsor István történelemszemlélete és jó értelemben vett liberalizmusa pedig Jókai egész személyiségében politikai és történeti felfogásában visszatükröződött. Egyik legszebb példája Bocsor István elvei megvalósulásának Ráby Mátyás alakja és szemlélete a Rab Ráby című regényében. De tőle tanulhatták Rákóczi tiszteletét, aminek szintén a Mégis mozog a földben találjuk szép példáját.
A híres professzor, az első pápai akadémikus, Tarczy Lajos, a természetrajz kiváló tanára, hegeliánus filozófus, kísérleteivel hallgatóságát lebilincselő elme volt. Hatását láthatjuk a Fekete gyémántok, vagy a Jövő század regénye című művek kísérletező, a kapitalizmus árnyoldalait is láttató hőseiben.
A Pápán működő és Tarczy által elnökölt Képzőtársulat a megmérettetésnek és valódi sikereknek volt a terepe. Jókai Mór bírálatokon kívül, versekkel és szavalatokkal szerepelt a Képzőtársulat ülésein. Első nyomtatásban kiadott műve a Tarczy által szerkesztett Tavasz című antológiában jelent meg. (Elnyerte vele az egy arany pályadíjat is, mely egy arany élete végéig elkísérte az írót.)
Visszaemlékezéseiben írja: „Nagy szerencséje volt, hogy kortársai, akikkel … versenyeznie kellett, fényes tehetségű és nagy szorgalmú ifjak voltak.”
Jókai műveiben gyakori az analógia a pápai hatásokkal, élményekkel, de kifejezetten csak a Névtelen vár „Egy pápai nap” című fejezete említi a várost. Bár visszaemlékezéseiben, a város folyója a Tapolca-partja a természet és Jókai fontos kapcsolatára is rávilágít. A Vály professzor kertje végében csordogáló Tapolca-patak partja a kedvenc pihenő és elmélkedő helye volt.
A már említett Mégis mozog a föld mellett az Egetvívó asszonyszívben is szerepel az a Bocsor István által írt Múzsadal, ami a pápai kollégium búcsú éneke volt ballagó diákjaitól. A Pápán még Jókai korában is legendás hírű Mándi Márton István professzor alakja révedezik fel a Mire megvénülünk pozsonyi professzorában. Ugyanez az alak tűnik fel egy mondásával idézve a Barátfalvi lévitában is. Vannak kutatók, akik a Csittvári krónika Mégis mozog a földből ismert valódi előképét a pápai kollégium „Próbadarabok” című XIX. század eleji kéziratában látják.
Jókai Mór többször járt Pápán, 1857-ben Vály Marinál töltött el több napot, visszaemlékezvén a Vály-házban megélt kollégista évére, a Tapolcára és a kedves kisvárosra…
1880-ban Tarczy Lajos professzori jubileumára látogatott el a Kollégium díszünnepségére.
1882-ben pedig atyai jó barátja, sógora, egykori szállásadója temetése szomorú alkalmára jött el a városba.
A város és Jókai kapcsolata nemcsak az emlékek, az írói késztetések szintjén valósult meg. Városunk mindig is magáénak tekintette a nagy író emlékét. Pápa 1880-ban avatott emléktáblát Jókai Mór egykori pápai lakóháza falán. Jókai ebből az alkalomból írta, hogy „Áldott legyen a láng, mely utamra rávilágított, áldott legyen a kéz, mely arra rávezetett!” Ez az idézet olvasható egyik pápai szobra talapzatán.
1893-ban lett a város díszpolgára és alakult meg a nevét viselő — ma is működő — kulturális egyesület a Jókai Kör.
Jelentős ünnepségen emlékezett meg a város az írófejedelem születése 100. évfordulójáról, 1925-ben. Azóta utcanév, rendszeres előadások, konferenciák, intézmény elnevezések viszik tovább városunkban a Jókai kultuszt.
Jókai Mór írta egykori pápai iskolájáról, hogy ebben az épületben „Istennek, Hazának és Tudománynak” nevelték, nevelik jelenleg is a pápai diákokat!
A fenti összeállítás „Kényes úrfi s a rongyos baka” című tanulmánykötet alapján készült.
Névadónkról szóló összeállítás célja Jókai és Pápa kapcsolatának bemutatása volt, aki az íróról szeretne többet megtudni az használja a Wikipédia internetes enciklopédiát.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jókai_Mór
