Baráth Ferenc

Baráth Ferencz (Pápa, 1824. január 7. – Pápa, 1905. december 14.): pápai református főiskolai jogtanár, főszolgabíró, honvéd százados.

Köznemes szülők gyermeke. Iskoláit szülőhelyén végezte a református kollégiumban. Joggyakorlatra Pestre ment 1847-ben és ősszel felesküdött jurátusnak, mielőtt azonban ügyvédi vizsgát tehetett volna 1848-ban áprilisában hazatért Pápára, majd belépett a nemzetőrségbe. Mint nemzetőr főhadnagyot a Dráva mentén fölállított kordonhoz vezényelték hat hétre. Azon év augusztus havában honvédnek állott be, több csatában vett részt és kapitányi ranggal kapitulált Komáromban a 46. h. zászlóaljban. Komáromi szolgálata során már verseket írt és Komáromi Értesítő segédszerkesztőjeként dolgozott. 1849. októberében hazament Pápára. Az 1851-52. tanévre a pápai főiskolába jogtanárrá választották, mivel pedig a Bach-rendszer által követelt német nyelvet tannyelvül el nem fogadták, a főiskolától a nyilvánossági jog elvétetvén, a jogakadémia három év múlva megszűnt. Ekkor a főgimnáziumhoz ment át a történelem és földrajz tanárául. Az alkotmányos éra beálltával 1861-ben letette az ügyvédi vizsgálatokat. 1867-ben Veszprém vármegye pápai főszolgabírájává, azután a pápai református egyházmegye gondnokává választották. A jogakadémia a pápai kollégiumban újra megnyittatván az 1876-77. tanévre ismét tanárrá választatott. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lapba írt leginkább a kerület és főiskola pénzügyi dolgairól és némely egyházpolitikai kérdésekről, ez utóbbiakról többnyire névtelenül. Főszolgabíró korában pedig a hagyatéki ügyeknek és főleg az árvák vagyonának az akkor gyakorlatban levőnél célszerűbb kezeléséről írt a megyei lapokba.

Munkái: • Egyetemes polgári (politicai) földrajz gymn. használatra kézikönyvül. Pápa. 1864. • Mér- és természettani földrajz, az algymn. használatára kézikönyvül. U.ott 1865.

Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  - H Szabó Lajos: Naplók, versek, levelek a szabadságharc korából. Pápa, 1998.  - OSZK Gyászjelentések.