Tarczy Lajos szül. 1807 deczemb 6 meghalt 1881 márcz 20. Áldás hamvaira. Kegyelete jeléül Zarka Dénes.
Író, természettudós, tanár: (Hetény, 1807. dec. 6. - Bécs, 1881. márc. 20.).
Bölcseleti tanulmányait Pápán végezte, 1833-tól a ref. kollégium tanára, később annak egyik újjáteremtője. Elsőként hirdette magyar katedráról a hegeli eszméket. Nézetei miatt később le kellett mondania a filozófia tanításáról. Egyénisége maradandó hatással volt irodalmunk számos későbbi kiválóságára, Petőfire, Jókaira, Eötvös Károlyra. Az MTA 1838-ban levelező-, 1840-ben rendes taggá választotta.1841-től 1844-ig a Képzőtársaság elnöke. Előszót írt a Tavasz c. zsebkönyvhöz (1845), amely Petőfi és Jókai írásait is tartalmazta. Termékeny volt Széchenyi Istvánhoz fűződő barátsága, ösztönzést adott pápai 25 holdas mintagazdaságának kialakításához. Emlékét tábla őrzi volt lakása, a Jókai u. 26. sz. ház falán.
Művei: A dráma hatása és literatúránk drámaszegénysége. Pest, 1843. - Természettan. Pápa, 1838. (Elnyerte az Akadémia nagy jutalmát.) - Népszerű természettan. Pápa, 1843.
Irodalom: EÖTVÖS Károly: Magyar alakok. Bp., 1901. - SZÉNÁSSY Árpád: Heténytől Pápáig. Hetény, 1983. - Tarczy Lajos levele Tóth Ferenchez. = Pannon Panteon 7. Veszprém, 1992. - BEÖTHY Ottó: A hégeli tanok magyarországi történetéhez. (1818-1844). = Pannon Panteon 7. Veszprém, 1992. - KÖVY Zsolt: A pápai szellemiség. = Új. Hor, 1993. 6. sz. - KÖVY Zsolt: Egy magyar polihisztor elme időszerűsége, - (1807-1881). = 1000 éves a magyarországi iskola. Veszprém, 1995.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő: Varga Béla. Veszprém, 1998. - OSZK Gyászjelentés.
