Az elemi iskolát helyben végezte, a középiskola után Sopronban, 1935-ben szerzett tanítói oklevelet az Evangélikus Tanítóképző Intézetben. 1939-ben helyettes tanító Nádasd községben, innét került 1940-ben Vanyolára. Tanított az Evangélikus Elemi Népiskolában 1940-1948-ban. Itt kántor is volt. Tanított az Állami Általános Iskolában Vanyolán 1948-1976-ban. Ekkor az általános iskola igazgatója lett. Gyűjtötte a községben született Vajda Péter életének dokumentumait. Az évek során több kötet mennyiségű irodalmat gyűjtött össze, melyeket rendszeresen felhasznált az iskolai oktatásban. 1971-ben Vajda Péter halálának 125. évfordulóján ünnepségsorozatot tartottak a községben. Kutatásainak másik témája Edvi Illés Pál vanyolai munkásságának feltárása és közzététele. Pedagógiai munkájáért, kutatásaiért az elsők között kapta meg a Vajda Péter Művelődési-díjat. 1976-ban ment nyugdíjba.
Társadalom, közélet: népművelés, színjátszó-csoport vezetése.
Díjak, kitüntetések: 1959 Szocialista Kultúráért. 1971 Oktatásügy Kiváló Dolgozója. 1972 Vajda Péter Művelődési díj. 1975 Pedagógus Szolgálati Emkékérem. 1976 Veszprém Megyéért Érdemérem arany fokozat.
Művei: Vajda Péter. = Honismereti Tanulmányok. Pápa, 1970. – Vajda Péter emlékezete. = Megyei Pedagógiai Híradó. 1971. 1. sz. – Vajda Péter pedagógiai munkássága. = Vajda Péter Tudományos ülésszak. Bp., 1971.
Irodalom: Szabó Géza: A Vajda Péter-kutató ~. = “1000 éves a magyarországi iskola”. Veszprém megyei neveléstörténeti tanulmányok. Vp., 1995.
Sírja a pápai Alsóvárosi temetőben található.
Adatközlő: leánya, Hokkerné Dévényi Katalin Pápa, 1999.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998. A pápai járás pedagógusainak adattára, 1950-2000 : [Másoknak világítottak : Emlékezés a pápai járás egykori 300 pedagógusára]. Főszerkesztő Tungli Gyula. [Pápa], 2005.