Eredetileg Tsanádi István, Csanády István néven is ismert. 1733–1736 között a Pápai Református Kollégiumban, majd Sopronban tanult. 1741-től 1751-ig Debrecenben élt, itt a főiskolán Hatvani István kedveltette meg vele az orvostudományt. 1752-ben ösztöndíjjal Bécsben, Zürichben és Utrecht-ben folytatta tanulmányait, majd Londonban az orvostudomány különféle területein dolgozott. Utrecht-ben szerzett orvosdoktori címet. 1757-től 43 éven át Debrecen város orvosa. Könyveivel egy ideig a bécsi udvar népfelvilágosító törekvéseit támogatta. 1757-ben világviszonylatban is úttörő munkában javasolta a pestis elleni védőoltás bevezetését.
Mária Terézia aranyéremmel tüntette ki. Életének utolsó évtizedeiben a magyarországi múltról, elsősorban az orvosokról jelentek meg munkái. Magyarul írt a legrégibb magyar grammatikáról, a koronáról, ritka pénzekről és régi orvosokról. Kézírásban maradt fenn az 1792. évi nevelésügyi tervezetre készített, jakobinus eszméket tükröző feljegyzése. Pozsonyban önéletrajza, Bécsben, versben írt magyar története jelent meg. Írója az első magyar bábakönyvnek. Horváth István róla nevezte el a Weszprémi-kódexet. Zircen a Bakonyi Panteonban tábla őrzi emlékét.
Művei: Magyar Országi Királyoknak Históriája. Bécs, 1752. – Tentamen de inoculanda peste. Londoni, 1755. – Kisded gyermekeknek nevelésére oktatás. Kolozsvár, 1760. – Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. (Succinecta Medicorum Hungariae et Transilvaniae Biographia...Tom. 1–4. Wienae, 1778–1787.) Lipcse-Bécs, 1774–1784. – Új kiadása. 1–4. Köt. (Bev.: KÓTAY Pál.) Bp., 1960–1962. – Pannoniae luctus. Pozsony, 1799.
Irodalom: CSABA Margit: Tudós ~ orvosdoktor. 1941. – SÜKÖSD Mihály: Tudós ~. Bp., 1958. – TÓTH Béla: ~. Bp., 1958. – RÉTI Endre: Nagy magyar orvosok. Bp., 1959. – REGÖLY-MÉREI Gyula: Akik legyőzték a betegségeket. Bp., 1963. – KOPHÁZI Ferencné: ~. Múzeumi Diárium. Veszprém. 1993. – KISS Csongor: ~ orvos. = ÉT., 53. 1998. 31. sz.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.