Szülei: Kohn Ignác, Neuschlosz Karolina.
Kohn Schwerin Götz bajai rabbi unokája. Gimnáziumi tanulmányait a ciszterciek bajai gimnáziumában végezte, utána két évig Pápán majd 1858-tól a boroszlói zsidó hittudományi szemináriumban tanult teológiát. 1865-ben a boroszlói egyetemen bölcsészdoktori oklevelet nyert. 1866-ban a pesti zsidó hitközség meghívására megtartotta az első magyar hitszónoklatot a Dohány utcai zsinagógában. Ezek után a hitközség rabbijává választották, 1905-ben lett főrabbi. Tevékeny része volt az 1868. évi zsidó egyetemes zsinat összehívásában. Számos egyháztörténeti művet írt.
Művek: A magyar nemzeti múzeum könyvtárának héber kéziratai (Bp., 1877); Mardochai Ben Hillel. Sein Leben und seine Schriften (Breslau, 1877); Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez (Bp., 1881); A zsidók története Magyarországon a legrégibb időktől a mohácsi vészig (Bp., 1884); A szombatosok . . . (Bp., 1890).
Forrás: Magyar életrajzi lexikon 1. kötet, A-K. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967.