A debreceni Kollégium gimnáziumában érettségizett. Az Eötvös Kollégium tagjaként szerzett tanári diplomát a budapesti egyetem bölcsészkarán. 1931 és 1933 között-Humboldt ösztöndíjasként-K. Reinhardt és W. F. Ottó hallgatója. Karcagon, Pápán, a kunszentmiklósi református gimnáziumban (1924-1949) és Budapesten középiskolai tanár. 1947-ben egyetemi magántanár lett a budapesti egyetem bölcsészeti karán, majd nyugdíjazásáig az OSZK tudományos főmunkatársa volt. Tudományos munkássága terén sokat köszönhetett Kerényi Károllyal való kapcsolatának Tanulmányaiban a görög filozófia (kivált Platón idea-tana) és a görög természettudomány történetével, az antikvitás időszerűségével foglalkozott. Oroszlánrésze volt (a Parmenides, a Timaios, a Törvények stb. fordításával) a teljes m. Platón-kiadás (1943) létrehozásában. Szakterületéről az Egyetemes Philologiai Közlönyben, az Athenaeumban, a Szigetben, valamint német, olasz és japán folyóiratokban jelentek meg cikkei, közleményei. Sajtó alá rendezte Arany János Aristophanész fordítását (Kritikaikiad., 8-9. köt. Bp., 1961).
Irodalom: Borzsák István: Kövendi Dénes 1894-1965 (Antik Tanulmányok, 1966).
Forrás: Magyar életrajzi lexikon 1978-1991. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1994.