Tanulmányait Sárváron, majd a pápai bencés gimnáziumban végezte. Itt érettségizett 1930-ban, majd felsőfokú tanulmányokat folytatott Pannonhalmán és Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát magyar-latin szakon, és itt doktorált 1937-ben. 1936-ban szentelték áldozópappá. 1937-1938-ban Pápán a bencés gimnáziumban, 1938-1939-ben Sopronban és Komáromban, 1939-tól 1948-ig Budapesten a bencés gimnáziumban volt tanár. 1945-től 1957-ig felelős szerkesztője, 1957-től haláláig főszerkesztője volt az Új Ember című lapnak. Cikkei, magyar irodalomtörténeti tárgyú tanulmányai jelentek meg a Magyar Szemle, a Pannonhalmi Szemle, a Katolikus Szemle, a Vigilia és az Új Ember hasábjain. Sokat fordított latinról magyarra.
Irodalom: A Vigilia beszélgetése Pénzes Balduinnal (Vigilia, 1981. 2. sz.); Szeghalmi Elemér: A tanár és irodalomtörténész Pénzes Balduin halálának évfordulójára (Új Ember, 1981. 46. sz.).
Forrás: Magyar életrajzi lexikon 1978-1991. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1994.