1933-1936 között Pápán tanult, majd a pesti Gerbaud-ban dolgozott, a II. világháború után mesterként, később műszaki vezetőként, közben kb. 2 évre egy milánói édesipari gyárba szerződött. 1951-től a Cukrászipari Egyesületnél, ill. a Szálloda és Élelmezési Kereskedelmi Központban, 1952-től 1957-ig a Reprezentatív Vendéglátóipari Trösztnél dolgozott, majd ennek jogutódainál áruforgalmi vezető. 1977-ben a Hungar Hotels osztályvezetőjeként ment nyugdíjba. 1951-től a cukrásztechnológia oktatója, több szakkönyv szerzője, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének egyik alapítója és aktív tagja. Hazai és külföldi versenyeken mint cukrász, majd szervező, ill. zsűritag vett részt. Tankönyveket írt a vendéglátóipari iskolák számára.
Művek: Magyar Egységes cukrászati receptkönyv (sajtó alá rendezte, Bp., 1952).
Forrás: Magyar életrajzi lexikon 1978-1991. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1994.