Okleveles biológia-földrajz szakos középiskolai tanár (FJTE 1935), filozófiai doktorátus (FJTE 1937), egyetemi doktor (UW 1940), a biológiai tudomány kandidátusa (MTA 1962), doktora (MTA1991), c. egyetemi tanár (JPTE 1992), az MTA Eötvös József-koszorús kitüntetettje (1997). Egy évig a prágai Károly Egyetemhallgatójaként az ottani Pascher Intézetben dolgozott. A világhírű Pascher professzor hatására lett algológus. 1937-ben a szegedi egyetemen gyakornok, majd 1938-tól Pápán, ill. Budapesten tanítóképző intézeti tanár. 1948–1957 között Pécsett főiskolai tanár, tanszékvezető. A forradalom után eltávolították tanszékéről, így 1957-től 1972-ig az MTA Tiszakutató Állomás (Szeged) kutatója lett,1972–1978 között, nyugdíjba meneteléig a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tudományos főmunkatársa. A Magyar Algológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Biológiai Társaság pécsi csoportjának tiszteletbeli elnöke volt. Számos egyéb kitüntetése közt a Helsinki Egyetem „Nagy Kitüntető Emlékérem"-ének is birtokosa volt. 1996-ban átvehette a Szlovák Akadémia legmagasabb kitüntetését, a Holuby-emlékérmet, 1998-ban elnyerte Pécs város díszpolgárságát. Főbb munkaterülete a folyóvízi és tavi algavegetáció vizsgálata, hidrobiológia, limnológia. A Nemzetközi Amazonas Projekt gyűjtéseinek feldolgozója volt. Fontos kutatásokat végzett a Dunán, a Tiszán és a Balatonban is. Szakirodalmi tevékenységét mintegy 150 algológiai tanulmány és 2 könyvterjedelmű monográfia jelzi. Aktív magyar oktatói munkáján kívül több nyugati egyetemen tartott „algakurzust”, és több külföldi algaprogram, valamint az MHT Hidrológus Napok aktívrésztvevője volt.
(EG.e. 1967, Pro A. 1977, Tt.1991)
Forrás: A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei , 1917-2017. Összeáll., szerk. Fejér László. [Budapest], 2019.