Zircen, Komáromban és Pápán végzett gimnáziumi tanulmányai idején a természettudományokban jeleskedett. Ferenczy Károly veszprémi Fekete Sas patikájában volt gyakornok. A pesti tudományegyetemen 1840-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1843-ban Kőrösladányban. A gyógyszertárát Szentháromság néven vezette, melyet 1855-ben Szeghalomba helyezett át. Nála volt gyakornok 1849 őszétől dr. Than Károly, a későbbi professzor. A vízanalízis gyakorlatát még Ferenczy Károlynál sajátította el. A Füzesgyarmat közelében lévő Cséfapusztai kút, a szeghalmi Várhelyi kút és az Orosháza közelében lévő Gyopáros tó vizét vizsgálta, melyet később gyógyfürdőnek nyilvánítottak. Magyar nyelven publikált. Abban az időben (1874-ig) a bécsi font-mértékegység volt érvényben. Ő a vizek alkotórészeinek mennyiségét már grammsúly-értékben is megadta. A nagy kolerajárvány idején 1873-ban nagy értékű gyógyszerrel támogatta a települést. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület békéscsabai járási igazgatója volt 1874-től haláláig. Jelentős közéleti munkát végzett a szeghalmi közintézményekben.
Irodalom:Gyógyszerészet, 1977. 68-10.
Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 150. p.
Forrás: Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. Budapest, 2003.