Az inaséveket Gyöngyösön töltötte; utána bejárta Erdély nagyobb városaiban működő neves borbélymestereket: Gyulafehérvár, Brassó, Fogaras, Zilah, Nagyenyed, Kolozsvár stb. voltak főbb állomásai. Az ilyen vándortanulást „bujdosás”-nak nevezték. Érdekes kézirati naplója 1683-ból leírja részletesen, hogy hol, merre járt „bujdosása“ közben: olyan városokban, hol egy-egy nevesebb borbélysebész lakott (Gyulafehérvárt, Brassóban, Fogarason, Zilahon, Nagyenyeden, Kolozsvárt, Pápán stb.). Elmondja továbbá mesterré levésének történetét és az 1688-1701. közti években való nagyobb keresményeit, honoráriumjait. Naplójában vagy 200 betegség ellen mintegy 500 gyógyszert sorol fel, azonkívül secretumait, varázsló szereit is. A jelesebb „tudós“ borbélyok és gyógyszerészek, kiktől tanult: Héder Mihály és Borbély Mihály Gyöngyösön, Karasznai Borbély Mihály Ziláhn, Desi (Dézsil) Péter híres kolozsvári sebész, Belényesi Péter Nagyenyeden, Borbély Tamás Fogarason, Köprizi Gyulafehérvárt, Sartoris Sámuel gyógyszerész Kolozsvárt, Egri Mátyás Tordán, továbbá Szakmári Mihály, Görgei Pál, Turóczkai Márton, kiknek lakóhelyét nem említi meg. Egy helyen Szatler Mátyás német származásu pápai sebész nevére akadunk; egy másik pápai sebész neve: Pintér Miklós. Memoriale Anno D. 1687 cím alatt elmondja, hogy 1687. ápr. 5-én érkezett Pápára, május 5-én kezdte el főzni a Próbáit. 3 napon át vendégséget adott. Vendégeit — a város tekintélyes vezető embereit meg is nevezi. „4. napon mutattam be a próbát, Körösi Ferenc és Sreter Janos voltak velem.” (A céhbeli. szabályok előírják, hogy a Próbákat a Céh felügyelete alatt kell elkészíteni.) „10 Mai tettem ki az Medenczet. Mester ebédet attam. (Ezt is a céhbeli szab. rendelik el.) Igi allapottam az Czehben Isten kegielmessegebül es segissegebül.”
Forrás: Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek III. = A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 128. Budapest, 1931 / Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700) 422. p. Orvosi Hetilap. 1957. 48. sz. p. 1334-1335.