Szülei: Dr. Szeness László orvos, Dr. Szeness Lászlóné Lipp Terézia.
Férjezett, férje Dr. Dézsi Csaba orvos.
Gyermekei: Katalin, Csaba András.
Középiskolai tanulmányait a pápai Református Kollégiumban és a Türr István Gimnáziumban végezte. 1959-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen orvosdoktori diplomát szerzett summa cum laude minősítéssel. Tagja volt az egyetemi válogatott tornászcsapatnak és az egyetemi színjátszó csoportnak. Pályakezdőként a Győr-Moson-Sopron Megyei KÖJÁL laboratóriumának mikrobiológiai részlegére került. Pályafutása során szakmai tudását további szakképesítések megszerzésével bővítette. 1963-ban klinikai laboratóriumi, 1967-ben közegyészségtan-járványtani, 1980-ban orvosi mikrobiológiai szakképesítést szerzett. Laboratóriumi munkáját parazitológusként kezdte. A rutin munka mellett már ekkor bekapcsolódott a tudományos munkába. Országos és nemzetközi szakmai fórumokon, valamint közleményekben foglalkozott a megyében előforduló parazitás megbetegedésekkel, a fertőzések okaival és azok felszámolásával. Szakmai tevékenysége meghatározó részét azonban bakteriológusként végezte. Megalapozott tudását az Országos Közegészségügyi Intézettel, később az Országos Epidemiológiai Központtal és a kórházak klinikusaival való állandó kapcsolattartással és a szakirodalom folyamatos figyelésével fejlesztette. Mind a klinikai, mind a járványügyi bakteriológiai vizsgálatok színvonalát mindig a legújabb és egyben leghatékonyabb módszerek bevezetésével emelte. A munkában fáradhatatlan volt. Ezt számos tudományos előadása és közleménye is tanúsítja. Vizsgálatai során nem elégedett meg az eredmények közlésével, mindig igyekezett keresni, kutatni a jelenségek közötti összefüggéseket és rámutatni az újdonságokra. 1981-től a KÖJÁL Bakteriológiai Laboratóriumának vezető főorvosa, majd az ÁNTSZ megalakulásától az újraszervezett Laboratóriumi Osztály osztályvezető főorvosa lett. Kiváló szakmai teljesítményéért 1974-ben a Petz Aladár-díjat, 1978-ban az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést vehette át. Országos elismertségét jelzi, hogy 1988-tól a mikrobiológiai szakbizottság, 1992-től a Mikrobiológiai Szakmai Kollégium tagjává választották és ugyancsak 1992-től regionális mikrobiológiai szakfőorvos lett. Lelkes, szakmaszerető gárdát tudott nevelni. Munkatársait mindig, mindenben segítette akár szakmai, akár egyéni problémáik megoldásában. Azért, hogy a közvetlen betegellátástól se szakadjon el, több mint egy évtizeden át a győri Lemezárugyárban üzemorvosi munkát is vállalt. 1994-ben nyugállományba vonult, de ezt követően sem pihent. Orvostörténettel foglalkozott. Rendszeresen publikált a megyei napilapban, a Kisalföldben. 2001-ben, a Nobel-díj százéves évfordulójára, a Medicina Kiadó gondozásában jelent meg fiával közösen írt könyve a „ 100 év orvosi-élettani Nobel-díjasai" címmel. Meghalt autóbalesetben. Sírja Győrben található.
Paller Judit dr.
Forrás: Orvosi Hetilap. 2003. 144. évf., 28. sz. p. 1399.