Középiskoláit Komáromban járta és Pápán fejezte be. 1848-1849-ben honvéd volt. 1849-ben súlyosan megsebesült. Miután leszerelték tovább színészkedett. 1850-1853-ig mint színész Latabár Endre színtársulatának tagja és Győrött, Pécsett és Balatonfüreden működött. 1853-1854-ik tanévre a Pápai Református Kollégiumba beiratkozott és azon túl mint tanító működött. Szerkesztette és kiadta a győri »Színházi Zsebkönyv«-et 1853-1854. évre. Két színműfordítása van: »Természet leánya« és »Testvérek ellenkezése«. A szentgyörgyvölgyi presbitérium meghívta tanítónak. Élete hátralevő 43 évében ebben a faluban tanítóskodott. Szabadidejében nagy szorgalommal kutatta a falu és környéke, valamint gyülekezete történetét. Értékes régészeti leletanyagot küldött be a Nemzeti Múzeumba. Épületfelmérései a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irattárában tanulmányozhatók. Neki köszönhető, hogy a veleméri Árpád-kori templom freskói nem pusztultak el teljesen, ugyanis ő hívta fel Rómer Flóris figyelmét a szomszéd falu templomára. Kutatásainak elismeréseként felkérték a Műemlékek Országos Bizottsága tagjának.
Forrás: Színművészeti lexikon 2. Favariné-Komjáti Ferenc. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, 1929.