Középiskoláit Csurgón és a pápai collegiumban végezte; 1871. okt. 1. lett színész Csobánczi névvel Szigetváron Budayné társulatánál. Első szerepe néma szerep volt az akkor átutazó Klischnigg nevű majomember mellett. Csurgóról a bátyja visszavitte a pápai iskolába. Gyenge színész lévén, folyton kis társulatoknál működött, mint bariton énekes; 1875-ben Völgyi György társulatánál volt Szigetvárt mint másodszerelmes, 1879-ben Némethyné társulatánál Nagy-Mihályban, honnét 1880 elején Sárospatakra ment. Mint vándorszínésznek sok akadállyal kellett megküzdenie.1876-ban írt egy „Hazaárulók” című szomorú játékot, ezt Szigligeti megbírálta és jónak találta. Második műve az „Aranylakodalom” című népszínmű, ezt Rákosi Jenő kezdetlegesnek nyilvánította. Ezután megírja „A csősz fia” című népszínművet és ugyanez évben (1880) „A legény bolondja” című népszínművet is, mely akadémiai pályadíjat nyert és az 1880. évben színre is került a Népszínházban. Ezután a „Budapesti Hírlap”-nál dolgozott. A Népszínházban adták „A tékozló asszony” című népszínművét. (1884 május 17.) „A lányok anyja” című népszínműve, mely Kolozsvárott került színre, 1899 december 16-án. Egyéb darabja: „Az ideálért”, más címe „Bánki Benő”, népszínmű 3 felv., a Karácsonyi - pályázaton dicséretben részesült (1888). Ugyanez év december havában feleségül vette Nagykanizsán Veres Mariska színésznőt, a Borsody-Polgár-féle társulatnál. Ismerjük még 3 művét: „Borzáné Marcsája”, népsz., 1880. „Boris asszony”, népsz., 1893. „Kamuthi Mózsi”, boh. (Vidéken adták.) 1Budapesten telepedett le s a hírlapoknál keresett foglalkozást. 1888-ban a főváros hivatalnoka lett.
Forrás: Magyar színművészeti lexikon 3. Komló-kert-Püspöki Imre. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, 1930. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VI. kötet Kende-Kozocsa. Budapest, 1899.